Magyarországon egyre több támadás éri a tanyatulajdonosokat
A napokban két román férfi kirabolta M. Sz. domaszéki 77 éves tanyasi, egyedül élő özvegyembert. Éjszaka törtek rá, földre taszították, ronggyal tömték be a száját, s míg az egyik rátérdelt és fogva tartotta az idős férfit, addig a másik bűnöző felforgatott mindent a házban. Eredménnyel járt: több mint százezer forintot és ékszereket talált a fiókokban, a párnák alatt. A bácsi szerencséjére a mobiltelefonját nem lelték meg a rablók, így értesíteni tudta a keresztlányát, ő pedig a rendőrséget. A két román állampolgárt néhány óra leforgása után a Bajai úton el is fogták, őrizetbe vették őket, a rabolt holmit hiánytalanul megtalálták náluk.
A hódmezővásárhelyi tanyavilágban élő V. E. 82 éves özvegyasszony szintén egyedül él, hajlott kora ellenére baromfit és birkákat tart a komfortosnak nem nevezhető hajlékban: se villany, se gáz, a vizet is csigás kútból húzza fel saját magának és az állatoknak. åt már többször is meglopták, igaz, csak kisebb értékű szerszámot -- kapát, lapátot, kalapácsot -- vittek el tőle. A közelmúltban azonban a néni éjszaka arra ébredt, hogy a három kutyája éktelen ugatásba kezdett. Kiment az udvarra, a sötétben azonban szinte semmit sem látott, csak kutyák ugatását és időnként a birkák bégetését hallotta. Nem mert közelebb menni, így csak reggel észlelte, hogy elvitték a 8 birkát a tolvajok. Akiknek a kiléte mindmáig nem ismert...
A fenti Csongrád megyei esetek viszonylag szerencsés kimenetelűek. Igaz, a korábbi években történtek végzetesek is, amikor halállal járó rablást követtek el, szintén külföldről jött bűnözők, de olyanok is, amelyek során súlyos testi sérülést szenvedett a tanya tulajdonosa vagy hozzátartozói. Az esetek zömében ugyanis jól működő ''megfigyelőszolgálat” deríti fel a terepet, s az elvetemült bűnelkövetők már jól tudják, hogy ki vagy kik laknak a gyakran egymástól távol eső tanyákon, idősek vagy fiatalok, milyen értékekre számíthatnak, ha lopni vagy rabolni indulnak. Miután a tanyák népe Magyarországon is elöregedett, legtöbb esetben egyedül laknak az emberek a kicsiny portájukon (még a Kádár-korszakban engedélyezett és háztájinak nevezett kis földterületen), látogatóik alig vannak, legfeljebb a család toppan be hetente vagy havonta egyszer... A legjobb helyzetben talán azok vannak, akiket a városi vagy falusi családsegítő szolgálat karolja fel: őket naponta felkeresik, ebédet visznek nekik, nyugdíjukat kihozzák, a településen elintézik ügyes-bajos dolgaikat. Körülöttük tehát van mozgás, ezt látják a potenciális betörők vagy rablók, s azt is tudják, hogy náluk van riasztásra alkalmas jelzőkészülék...
Magyarországon Csongrád és Békés megyében található még a legsűrűbb tanyavilág. Persze, ez a statisztikai mutató igen képlékeny, hiszen az 5-10 évente végzett felmérések gyakran nagy eltéréseket mutatnak. Sokan ugyanis -- éppen az említett elöregedés miatt -- elhagyják, lebontják a tanyaépületet, mígnem mások felújítják őket, vagy egyenesen újat építenek. Ez utóbbiak körébe tartoznak a tehetősebbek, akiknek elegük van a panelrengetegekből, a belvárosi közlekedési káoszból, a piszkos utcákból és a szennyezett levegőből. åk viszont már nem, vagy kevésbé tartoznak a ''veszélyeztetett” csoport közé. Biztonságos riasztó- és védőberendezéseket építenek ki, amelyek távol tartják a bűnözőket.
A legtöbb helyen azonban még egészen más, jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Egy közelmúltban végzett felmérésből kitűnik, hogy a szétszórt tanyák 18 százalékában nincs áram, 12 százalékában víz, 17-ében pedig gáz sincs. A tanyák megközelítése is körülményes: 6 százalékukhoz rossz földút vezet, 7 százalékuk pedig szinte megközelíthetetlen. Éppen e körülmények miatt fordulnak elő gyakran a bűncselekmények is, hiszen a rablók, illetve a szervezett bűnbandák tudják, hogy nehezen követhetők a nyomaik, s üldözni is csak akkor lehet őket, amikor ők már messze járnak.
A hungarikumnak is nevezhető tanyavilágra várhatólag az új magyar kormány és parlament jóval nagyobb figyelmet fordít majd, annak tudatában, hogy a tanyasi életforma tartást ad a vidék mezőgazdaságának, csökkenti a munkanélküliséget, mint egykoron, ma is képes ellátni a nagyobb település népességét friss főzeléknövényekkel, s a nagybani termesztést is meg tudja valósítani.
Ezért kifizetődő az államnak is beruházni, az ott lakók biztonsága érdekében is...