Amíg néhány éve szakemberek csapatai dolgoztak egy-egy ilyen videó elkészítésén, ma már bárki előállíthatja egyedül, otthon. Gondoljunk csak vissza Ferenc pápa pufidzsekis képére, Donald Trump (ál)letartóztatására vagy a Pentagon kigyulladására, melyek egyike sem volt valóságos, viszont jól látható, hogy mennyire meg tudják téveszteni az embereket ezekkel a mesterséges intelligenciával készített képekkel. Igaz, még nem történt nagyobb baj, néhányan ugyan próbáltak más nevében csatlakozni egy-egy Zoom-meetinghez, vagy olyan is akadt, aki mást megszemélyesítve szeretett volna útlevelet igényelni. Szerencsére az Európai Unióban nem várják meg, amíg valami visszafordíthatatlan történik.

A múlt év novembere óta hatályban lévő, a digitális szolgáltatásokról szóló DSA (Digital Services Act) és DMA (Digital Markets Act) törvények után újabb szigorú szabályozást terveznek bevezetni, most az MI által generált tartalmak, különösen a hamis képek, videók és hangfelvételek területén. Az Európai Bizottság politikai értékek és átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke, Věra Jourová hangsúlyozta, az új szabályozás értelmében a legnagyobb techvállalatoknak, mint például a Google, a Facebook és a TikTok, augusztus 25-éig ki kell dolgozniuk és be kell vezetniük olyan technológiákat, amelyek képesek felismerni az MI által generált dezinformációkat, és egyértelműen jelölni ezt a felhasználók számára. Ezeknek az anyagoknak feltűnő jelzéseket kell tartalmazniuk, hogy mindenki lássa, azok deepfake-ek vagy manipuláltak. Emellett az MI-chatbotokat használó platformoknak, beleértve az ügyfélszolgálatokat, tájékoztatniuk kell a felhasználókat, hogy egy MI-vel kommunikálnak, és nem valódi emberrel. A Microsoft és a Google versenyt folytat az MI-chatbotok fejlesztésében, és az EU figyelemmel kíséri, hogy mindkét vállalat úgy halad ezen a területen, hogy közben semmilyen akadály vagy biztonsági intézkedés sem lassítja.

Az új szabályozás célja a digitális tartalmak moderálása átláthatóságának szavatolása lesz. Ez a múlt évi DSA törvénynek a része, mely az unióban létező digitális szolgáltatások működését alapjaiban befolyásolja, méghozzá a jó irányba. Egyebek között biztonságosabbá, átláthatóbbá és nem utolsósorban elszámoltathatóbbá teszi a szektor szereplőit, különös tekintettel az olyan nagy platformokra, amelyeket az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a használ (45 millió aktív felhasználó). Az ilyen online óriásplatformoknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük, az illegális áruk, szolgáltatások és tartalmak online kereskedelme és cseréje mellett oda kell figyelniük a manipulatív rendszerekre és a félretájékoztatás veszélyeire. A jogszabály célja az európaiak félretájékoztatásának a megnehezítése. Igyekszik védeni az állampolgárok emberi alapjogait, különös tekintettel a digitális szólásszabadságra, azáltal, hogy korlátozza az önkéntes cenzúrázást.

Hogy sikerül-e majd augusztus 25-éig egy működő rendszert összerakni, mely megbízhatóan azonosítani tudja a generált tartalmakat, az nagy kérdés. A másik kérdés pedig az Instagram-influencerek feje felett lógó Damoklész kardja, hiszen az MI segítségével különféle szűrőkkel a felismerhetetlenségig feljavított képeik még nem tudni, melyik kategóriába tartoznak majd.