Csak dolgozunk és dolgozunk

Bár hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy igencsak lazán viszonyulunk a munkához, az Eurostat felmérése ezt cáfolja. Szerbiában majdnem 200 000 ember végez folyamatosan két munkát, ezáltal pedig a legszorgosabb európai nemzetek között jegyzik országunkat. A napi munkaórák számát figyelembe véve a szerbek az öreg kontinens 28 nemzete közül 18-at előznek meg. Dolgosabbak vagyunk, mint a finnek, az osztrákok, a csehek, a szlovénok és a horvátok… Nebojša Atanacković, a Munkáltatók Uniója és a szerbiai népjóléti tanács képviselője szerint nem árt odafigyelni a felmérésekre, a statisztika azonban igencsak furcsa eredményeket tud produkálni — figyelmeztet. Ha megnézzük, kik szorgosabbak még nálunk is, láthatjuk, hogy azok az országok, ahol munkaerőhiány van — fogalmazta meg frappáns válaszát a szerbiai közmédia műsorának vendégeként. A pluszmunka jövedelmezőbb, mint a hivatalos, így az embereket nem a munka szeretete, hanem a pénz motiválja — tette hozzá félreérthetetlenül. (Szerbiai RTV)

Erre futja!

Evőeszközökre és luxusporcelánokra 11,2 millió dinárt költött az ország. Két ingatlan, a Mir és a Bokeljka nevű villa, valamint a képviselői klub és a szerb kormány étkészlete szépült meg ennyi pénzből. Több száz kés, villa, kanál, abrosz, szalvéta és egyéb apróság került a konyhaszekrényekbe valamivel több mint 95 000 euróból — állítja a BIRN Balkáni Kutatóhálózat. Jelentésük szerint két belgrádi céggel július 1-jén írták alá a beszerzésről szóló szerződést, egyebek mellett 360 tányérkészletre a híres-neves Rosenthal porcelángyártól, 948 evőeszközre, 810 pohárra, 646 asztalterítőre, damasztszalvétára, valamint törülközőkre, ágyneműre és fürdőköpenyekre. A pénzből futotta még 610 porcelán kávéscsészekészletre a presszókávét szeretőknek, 880 törökkávécsészére, 1066 kapucsínósra, emellett 714 teáscsészére, 1143 különböző nagyságú porcelántálra, sőt férfi- és női szaunázáshoz és törökfürdőzéshez használatos műanyag strandpapucsokra, díszkosarakra a törülközőknek és a szennyesnek. Tálcák, mixerek, porszívók, vasalók, ventilátorok és hősugárzók, olajradiátorok, hamutartók, órák, elemlámpák is bővítik a sort. (021.rs, Javno.rs)

Gyors tempóval épül a gyorsvasút

Megfelelő ütemben haladnak a munkálatok a Belgrád—Budapest gyorsvasút építésén — közölte az építési miniszter, Zorana Mihajlović. A Belgrád—Ópázova szakasz a tervek szerint szeptemberre elkészül. A gyorsvasút legnehezebb részét, az Ópázova és Újvidék közötti szakaszt várhatóan a következő év elején fejezik be, majd ekkor kezdik meg az Újvidéket és Szabadkát összekötő vasút építését. Ez a gyorsvasút szerbiai részének leghosszabb szakasza, melynek kiépítésére két évet irányoztak elő. A Belgrád—Budapest vasútvonal kiépítésének további ütemezéséről is tárgyaltak a héten Szerbia, Magyarország és Kína munkacsoportjai. Az építési miniszter azzal is eldicsekedett, hogy Szerbia az idén 400 kilométernyi új autóút kiépítésébe is belefog, a legjelentősebb projektumok Közép-Szerbiában valósulnak majd meg. (Szerbiai RTV)

Csökkent a szerb ipari termelés és nőtt a külkereskedelem hiánya
A szerb ipari termelés éves összehasonlításban 0,6 százalékkal csökkent májusban — közölte a napokban a szerbiai statisztikai hivatal. Az áprilisi adatokhoz képest viszont 1,3 százalékkal nőtt. A májusi éves szintű csökkenéshez főként a feldolgozóipar járult hozzá, és a visszaesést az sem tudta jelentősebben enyhíteni, hogy a bányászat és az energiaipar növekedést mutatott. A szerb külkereskedelmi forgalom hiánya az év első öt hónapjában 18,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és május végén 2,5 milliárd eurót tett ki. A statisztikai hivatal közleménye szerint januártól májusig az export 7,09 milliárd euró, az import 9,59 milliárd euró volt. A külkereskedelmi forgalom 63,7 százalékát az ország az Európai Unió tagországaival bonyolította le. (MTI)

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja