Barna Gergely Budapesten született 1954. július 11-én. Az általános iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, majd édesapja zsidó gimnáziumba íratta. Gergely nem örült ennek, hiszen sohasem volt mélyen vallásos — ma sem az —, de „szerencséjére csak írni és olvasni tanították héberül”. A gimnázium után főiskolára jelentkezett, operatőr szeretett volna lenni. Tanulmányait azonban nem fejezte be: apja halála után édesanyjával Izraelbe költöztek. Kibucban laktak, ahol a nyelvet is meg kellett tanulnia. Az egy évig tartó katonai szolgálat után hivatásos katonának állt, őt idézve: „sokáig koptatta a mundért.”

A kibuc a kommunizmus elsődleges létformája — magyarázta Gergely. Mindenki egyért, egy mindenkiért alapon a sziklás területből termőföldet teremtettek. Igaz — tette hozzá —, a zsidókról mindent el lehet képzelni, csak azt nem, hogy jó földművesek és állattenyésztők.

„Közösségben éltünk, ahol a férfiak a földeken dolgoztak, a nők pedig a ház körüli munkát végezték. A gyerekek mind egy helyen tartózkodtak: a megbízott asszonyok vigyáztak rájuk, tanították őket, a jó eszűeket később egyetemre küldték. Évente egyszer összeült a közösség, ekkor a tagok elmondhatták észrevételeiket. Mindenkinek volt valamilyen feladata, beosztása, még a vezetőknek is. Az összes munkában részt vett a közösség minden tagja. Pl.: Tel Aviv is kibucból nőtte ki magát, a mai elnök, Simon Perez is kibucban élt.”

Gergely távol lakott az édesanyjától, csak szabadnapokon vagy hétvégén találkozhatott vele. Anyja halála után megnősült, Izraelbe szöktette magyarországi szerelmét. Amikor megszületett a kislányuk, Gergely végérvényesen kilépett a hadseregből.

Az Avi Ben Giora nevet a kibucban vette fel, mivel megelégelte, hogy a papírokon nőneműnek tüntették fel. Ma ezen a néven jelenteti meg írásait. Amikor kislányuk betöltötte a második életévét, a család Bécsbe költözött, és ott telepedett le.

Gergelynek két kötete jelent meg: az első A Szinájtól a Sóhajok hídjáig, a második a Szilánkok az életből címmel. Ez utóbbiról Pápay Aranka a következőket írta: „Kalandos utazás ez a könyv, gyermekkori élményektől családi tragédiákon át a karikatúrának is beillő humorig. Betekintést enged a jég hátán is megélő kisemberek mindennapjaiba, szeretnivaló őszinteséggel beszél a csavaros észjárásukról, találékonyságukról, ami annyi sorscsapáson átsegítette őket.

Könnyed hangja mögött felcseng a vallomás is a mindennapok botladozásairól, vagy a jókor felismert, véletlen szerencse ügyes kamatoztatásának képességéről…”

Ezek a szavak híven tükrözik a könyv tartalmát és értékét.

A szerző publikál az egyetlen magyar nyelven megjelenő közel-keleti hetilapban, az Új Keletben, a Kanadai Magyar Hitlapban és az Amerikai Népszavában, emellett több irodalmi portálon is megjelenteti műveit. 

A bácsfeketehegyi könyvtárban kellemes hangulatban telt el a bemutató. A közönség soraiban ültek olyanok is, akik már jártak Izraelben. Az író állítása szerint, az egyszerű emberek békében élnek egymás mellett, csak a szélsőségesekkel van gond, mégis úgy érzi, idős korára szeretne visszatérni ebbe az országba.

A beszélgetést vezette és a szemelvényeket felolvasta dr. Radmila Marković nyugalmazott pedagógus, író.

A kishegyesi tűzoltóotthonban is meleg fogadtatásban részesült a szerző. Dudás Nikolett egy népdal előadásával tette még ünnepélysebbé a hangulatot. A novellarészleteket is ő olvasta fel.

A beszélgetés során a kérdésekre az író szívesen válaszolt, arra azonban nem felelt, hogy a politikai zavargásokat figyelmen kívül hagyva miért kívánkozik vissza Izraelbe. Valószínűleg a szíve húzza vissza oda, ahol az élete egy részét eltöltötte.

Köszönet Barna Gergelynek, hogy megtisztelt minket a jelenlétével, és további eredményes munkát kívánunk neki! A Szilánkok az életből című kötet Szabadkán, a Danilo Kiš könyvesboltban kapható.