FÉL ÉVIG IDEIGLENES PÉNZELÉSEN AZ ÁLLAM! Tavaly decemberben Szerbia hatalmi elitje teljes gőzzel a január 21-i parlamenti választásokra készült. A kormány is olyannyira a megmérettetéssel volt elfoglalva, hogy meg sem kísérelte a parlament elé vinni és elfogadtatni az idei költségvetést! Kormánydöntés született az ideiglenes pénzelésről, amely három hónapra szólt. Az állam életének és működésének ilyenfajta finanszírozása határidőhöz kötött -- ez a határidő pedig szombaton, március 31-én éjfélkor lejárt. Tekintettel arra, hogy a januári választások után még nem sikerült megalakítani a kormányt, s az új összetételű parlament sem működőképes -- alakuló ülését megtartotta ugyan, de a parlamenti bizottságok nem jöttek létre --, a jóhiszemű polgárok okkal hihették, hogy az idő sürgetése miatt a politikusok ,,összekapják magukat'. Hogy a végtelennek látszó kormányalakítási tárgyalások helyett végre megállapodnak, és ha az utolsó pillanatban is, de a parlament hozza majd meg a döntést -- a legfelsőbb törvényhozási testület fogadja el a költségvetési rendszerről szóló törvény módosítását.
Nem ez történt. Március 29-én, csütörtökön Koštunica ügyvivő kormánya döntött arról, hogy három hónappal (június végéig) meghosszabbítja az ideiglenes pénzelést. Hiába üzente meg Szerbia elnöke, Boris Tadić, hogy egy ilyen kormánydöntés csakis törvényellenes, sőt alkotmányellenes lehet, a legendásan ,,legalista' Koštunica kormánya mégis törvényellenes rendeletet hozott. Meghozta a döntését annak ellenére, hogy Tadić szerint ,,szombatig még mindig van elegendő idő arra, hogy megalakuljanak a parlamenti bizottságok, s a Képviselőházban született határozat nyomán a kormány már törvényes döntést hozhat. Milan Parivodić külgazdasági miniszter, a pénzügyminisztérium koordinátora a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: ,,Sajnálatos, de nyilvánvaló, hogy Szerbiában a politikai rendszer nem úgy működik, ahogy kellene, március 31-én pedig lejár az ideiglenes pénzelés határideje, ezért kénytelenek voltunk meghozni az új rendeletet. Szerinte ehhez a lépéshez a kormány megtalálta a ,,törvényes alapot, de akkor is meglépte volna ugyanezt a lépést, ha törvénytelen lenne, mert ,,az államnak működnie muszáj. Arra az újságírói felvetésre, hogyan kommentálja Tadić sürgetését, Parivodić azt válaszolta: arról csak a sajtóból értesült, de támogatja a kezdeményezést.
AZ ÉREM MÁSIK OLDALA. A G17 Plus kezdeményezte, hogy üljenek le tárgyalni a parlamenti pártok frakcióvezetői, s jussanak megegyezésre abban, hogy összeül a parlament, s a törvényhozó testület hoz döntést az állam ideiglenes pénzelésének a meghosszabbításáról. A megbeszélésre azonban nem ment el sem a Tadić vezette DP, sem a Koštunica vezette SZDP parlamenti frakciójának vezetője. Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője, a kisebbségi frakció vezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a demokratikus tömb két legnagyobb pártja nem képviseltette magát a megbeszélésen. Ebből már biztosra vehető, hogy csak kormányrendelettel lehet meghosszabbítani az ideiglenes pénzelést, ez a döntés pedig ,,törvénytelen lesz.
A napi megélhetési gondokkal küszködő szerbiai átlagpolgárt azonban nem a törvénytelen kormányrendelet ténye bőszíti igazán. Hanem az a hír, hogy a parlamenti képviselők -- függetlenül attól, hogy még dolgozni sem kezdtek -- folyamatosan megkapják a járandóságaikat. Az év első három hónapjában az állam -- az adófizető polgárok pénzéből -- 210,5 millió dinárt költött a köztársasági képviselők fizetésére. Ebben az összegben nincs benne az úgynevezett képviselői pótlék, amely a fizetés 40%át teszi. Emlékeztetőül: 250 képviselőről van szó.
A TARTOMÁNYI KÖLTSÉGVETÉS: 52 MILLIÁRD DINÁR. A kormánydöntést követő sajtótájékoztatón Parivodić elmondta: Szerbia fél évre szóló költségvetése 260,6 milliárd dinár, ebből ,,Vajdaságnak -- melynek parlamentje szombaton dönt a költségvetéséről -- valamivel több mint 9 milliárd dinárt utalunk át. Nos, a 9 milliárd dinár átutalásáról szóló kijelentést aligha fogadják örömhírként a Vajdaságban. A tartományi kormány ugyanis az idei költségvetést 52,5 milliárd dinárban állapította meg, ami a tavalyi 27,6 milliárdhoz viszonyítva 90%-os növelést jelentene. A tartomány a következőképp kalkulált: 2006-ban a köztársasági költségvetés bevétele 627 milliárd dinár volt, plusz 80,5 milliárd (a 6,8%-os infláció). Ez összesen 750 milliárd, aminek a 7%-a -- az alkotmány a köztársasági költségvetésből a tartománynak legalább 7%-ot garantál -- 52,5 milliárd. ,,Szerbia új alkotmányának 184. szakaszával összhangban a tartomány ebből a több mint ötvenmilliárdból 22,5 milliárdot fordíthat nagyberuházásokra -- mondta a vajdasági parlament szombati ülését beharangozó múlt hétfői sajtótájékoztatón Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke.
ELFOGADTÁK A KÖLTSÉGVETÉST! A Tartományi Képviselőház szombaton a sürgősségi eljárással összehívott ülésen 74 igen szavazattal meghozta a tartomány idei költségvetését. Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke elmondta, hogy a vajdasági parlament alkotmányos és törvényes kötelezettsége március 31-éig elfogadni a költségvetést, eddig a dátumig ugyanis ideiglenes finanszírozás volt érvényben. Az idei büdzsé majdnem a kétszerese a tavalyinak, ebben az évben mintegy 52,5 millió dinárral gazdálkodhat a tartomány.
ÚJABB BOTRÁNY A LÁTHATÁRON? Sajtóértesülések szerint Velimir Ilić, Szerbia nagyberuházási minisztere (az Új Szerbia Párt elnöke) a Čačak melletti családi birtokán magánklinika építésébe kezdett. Az öccsével, Veljóval közösen szívgyógyászati központot hoz létre. Veljo magánemberként is mert nagyot álmodni. Ez a hír önmagában még nem lenne annyira érdekes, ha nem vetődne föl a kérdés: megvannak-e ehhez a szükséges engedélyei? A jelek ugyanis arra utalnak, hogy a mindenható Veljo engedélyek nélkül építkezik.
MEGINT NÉPSZAVAZÁS A KETTåS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL? Budapesten, az Országos Választási Bizottság hitelesítette a Patrubány Miklós vezetette Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezését. Első reagálásaikban a vajdasági magyar pártok úgy ítélik meg, hogy a 2004. december 5-ei népszavazás kudarca után a kettős állampolgárság kérdését másként kellene rendezni. Ágoston András (VMDP) szerint a nemzet egészét érintő döntésnek a magyar Országgyűlésben kell megszületnie. Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke az újabb népszavazás kezdeményezését egy komoly témával való komolytalan játéknak minősítette.