BALKÁNI KÖRÚTON. Boris Tadiæ a múlt héten balkáni körutat tett: fölkereste az egykori Jugoszlávia négy tagállamát. Az első látogatás színhelye Európa legfiatalabb állama, Montenegró volt, aztán Horvátország, Macedónia, majd Bosznia és Hercegovina következett. A podgoricai látogatás üzenete a már ezerszer hallott: a lehető legjobb kapcsolatokat kiépíteni a nemrég még egy államközösségben élő két ország között. Macedóniában Szerbia elnöke erre figyelmeztetett: a Vardar völgyében fekvő országnak sem lenne jó, ha Kosovo függetlenséget kapna a nemzetközi közösségtől. Szarajevóban, ahol a boszniai háromtagú elnökséggel találkozott, az az érdekes helyzet állt fönn, hogy a négy politikus közül csak egy mondhatja el magáról, hogy szarajevói születésű: Boris Tadiæ. A szerb kormányfő kabinetjének egyébként - immár Tadiæ hazatérése után - cáfolnia kellett a szarajevói Dnevni Alvaz cikkét, amely szerint ,,megtörtént az újabb Karaðorðevo!' A cikkíró szerint a kilencvenes évek elején Miloševiæ és Tuðman egyezett meg Karaðorðevón Bosznia és Hercegovina felosztásáról, most pedig Tadiæ és Mesiæ sántikál hasonlókban. Az elnöki kabinet erélyesen tiltakozott: a szerb és a horvát elnök találkozóján Boszniáról szó sem esett!
A balkáni körút keretében történelmi látogatásnak a horvátországi nevezhető, hiszen Stjepan Mesiæ, nemcsak Zágrábban látta vendégül Tadiæot, hanem Knin városába is elvitte, a háborút kirobbantó ,,rönkforradalom' színhelyére. Az eseményt a zágrábi Jutarnji list így kommentálta: Boris Tadiæ szerbiai elnök horvátországi látogatásával Slobodan Miloševiæ másodszor is meghalt. A lap szerint Tadiæ, knini földön állva, arra szólította fel a horvátországi szerb nemzeti közösség tagjait, hogy tiszteljék a horvát államot, és legyenek lojális polgárai. A Jutarnji list értékelése szerint a találkozó legnagyobb jelentősége, hogy végre sor kerülhetett a nyilvános kijózanodásra, elsősorban a szerb, de részben a horvát oldalon is, mert ,,Tadiæ, a politikailag mindenki által elhagyott állam jelenlegi elnöke Kninben szimbolikusan elismerte azon terjeszkedő politika vereségét, amely befejező fázisában tizenhat év után Montenegró kiválásához és Kosovo elvesztéséhez vezetett'.
A SZERB KORMÁNYFŐ ,,MAGÁNLÁTOGATÁSA'. Macedóniai látogatása alkalmával Boris Tadiæ kijelentette: Kosovo Szerbia része marad. Ami nem azt jelenti, hogy a kijózanodást illetően a zágrábi kommentátornak nem volt igaza - Szerbia első embereként nem mondhat mást. De aki olvasni tud a sorok között, és össze tudja rakni a kockákat, pontosan tudja, hol tart Kosovo ügye. Itt van néhány filmkocka például a szerbiai kormányfő, Vojislav Koštunica kosovói látogatásáról. Csak magánemberként, mégpedig Vid napja alkalmából kereshette fel Kosovóban Rigómezőt, a graèanicai kolostort: annak udvarában tarthatott csak beszédet a mintegy ötezer szerbnek. Ezt mondta: Kosovo mindig Szerbia része volt és Szerbia része is marad! Miközben Kosovska Mitrovicára már nem mehetett el: a nemzetközi hatóságok nem engedték, hogy felavasson néhány olyan létesítményt, amely szerbiai pénzből épült.
Londonban egyébként, a Tony Blair brit kormányfővel folytatott beszélgetés után Vojislav Koštunia ezt nyilatkozta: Belgrád ,,lényegi autonómiát' kínál, nagyobbat minden Európában ismert autonómiánál. Tehát Szerbia kész a kompromisszumokra, de ,,a kikényszerített kompromisszum nem kompromisszum, és azt Szerbia nem fogadhatja el'.
AUTONÓMIA VAGY BOJKOTT! Szerbia új alkotmányáról több találkozón is tárgyaltak a múlt héten. A VMSZ például az SZDP-vel és az LDP-vel is egyeztetett, majd a DP-vel is asztalhoz ül. A szerbiai új alkotmánnyal kapcsolatban a vajdasági kormány próbálja kiharcolni a lehető legtöbbet Szerbia legeurópaibb része, a tartomány számára. Vajdaság a törvényhozó, a végrehajtó és részben az igazságszolgáltatási jogkörök átruházására számít. Abban az esetben azonban, ha Szerbiában radikalizálódik a politikai élet és erősödik a központosítás, akkor ,,minden vajdaságit tiltakozásra buzdítanánk' - nyilatkozta Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke. Szerinte a tiltakozás egyik formája például az lehetne, ha a tartomány polgárai bojkottálnák az új alkotmány meghozataláról szóló referendumot.
ÜNNEPSÉG TOPOLYÁN. Több ezer vendég jelenlétében a múlt vasárnap Topolyán, a Sarlós Boldogasszony-templom fennállásának 100. évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget. Egeresi Sándor, a tartományi parlament alelnöke elmondta: az eseménynek az adott különleges fontosságot, hogy itt találkozott először a független Szerbia parlamentjének elnöke, Predrag Markoviæ a magyar Országgyűlés elnökével, Szili Katalinnal. Szili Katalin hangsúlyozta: különleges jelentősége van annak, hogy Bojan Pajtiæ úrral, a tartományi kormány elnökével is volt alkalma találkozni, hiszen annak a programnak a hatása, amelyet a tolerancia területén megvalósítanak, máris érezhető. A szerb parlament elnöke, Predrag Markoviæ arról számolt be, hogy ,,az első félévben hetven százalékkal kevesebb nemzeti indíttatású incidens történt, mint a korábbi év azonos időszakában, így remélhetjük, hogy a következő találkozón ez a téma már nem szerepel. Mindez a vajdasági végrehajtó tanács és a helyi önkormányzatok hathatós támogatásának köszönhető, melyet a toleranciaprogram keretében tanúsítanak'.
MEGALAKULT a VaMaSzIF. Pénteken este Szabadkán, a Népkörben tartotta alakuló ülését a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma. A párt mintegy nyolcszáz fiataljának a kezdeményezésére jött létre a fórum, mintegy összefogva a már (Magyarkanizsán, Óbecsén, Topolyán, Szabadkán) létező ifjúsági szervezetek - munkáját, s azzal a szándékkal, hogy a Vajdaság más községeiből is bekapcsolódjanak a politizálni szándékozó fiatalok. Az Ifjúsági Fórum megalakulását üdvözölte Kasza József, a VMSZ elnöke és Egeresi Sándor, a tartományi parlament alelnöke.
MEGJELENT A PÁLYÁZAT! Szabadkán, a Sárgaház épületében teljes erőbevetéssel folynak a belső átépítési munkálatok. Mint ismeretes, itt, az egykori bankpalotában kap majd helyet Szerbia első állami alapítású magyar egyetemi kara, a magyar tanítóképző. Első évfolyamos diákjai már vannak: az összesen 30 helyre háromszor ennyien jelentkeztek. Most a tanári karnak kell felállnia ahhoz, hogy az új intézményben október 1-jével elkezdődjön a munka. A pályázat június 28-án, csütörtökön jelent megy a Magyar Szóban, jelentkezni a közzétételtől számított 15 napig lehet! Az Újvidéki Egyetem (melynek keretében a szabadkai tanítóképző működik majd) összesen 15 munkahelyre, teljes munkaidőre szóló munkaviszonyra írt ki pályázatot. Magyar, szerb, angol, német nyelv, pszichológia, szociológia, pedagógia, informatika, biológia, kémia, képzőművészet, testnevelés stb. tantárgyára, illetve tantárgycsoportok tanítására írták ki a pályázatot. Doktori és magiszteri rangfokozattal lehet csak jelentkezni. A pályázati feltételek kulcsmondata: ,,Minden munkahely vonatkozásában kötelező a magyar nyelv ismerete, mivel a tanítás magyar nyelven folyik.'
A MAGYAR NYELV ISMERETE. Ez a pályázatokban meglelhető megfogalmazás - mint kiderült - nem a legszerencsésebb. Nem ártana ezt a szófordulatot közérthetőbbé tenni. Mert a minap éppen Szabadkán esett meg, hogy az újonnan kinevezett ombudsmanról kiderült: ismeri, érti ugyan a magyar nyelvet, de beszélni nem tud magyarul! A pályázati feltételeknek tehát eleget tett, csak éppen a titkárnőjének a segítségét kell majd kérnie, ha csak magyarul beszélő ügyfele érkezik.