Szerbia európai uniós jövője, az ukrajnai háború, Belgrád és Pristina viszonya, illetve az ország előtt álló reformok is szerepeltek azon témák között, amelyekre Aleksandar Vučić szerb államfő sort kerített az állampolgárokhoz intézett legutóbbi — egy héttel elhalasztott — televíziós beszédében.
A köztársasági elnök tíz pontban foglalta össze a Szerbia jövője szempontjából legfontosabb kérdéseket.
Fotó: Beta
1. Szerbia folytatja európai uniós útját az előtte álló nehézségek ellenére, annak dacára is, hogy a felmérések szerint csökken az uniós tagságot támogatók száma az országban, és már csak a lakosság alig valamivel több mint egyharmada áll határozottan az EU-s csatlakozás mellett.
2. Szerbia és Koszovó viszonyának rendezése kulcsfontosságú az ország és a nemzet számára is, ám a Belgrád—Pristina-párbeszéd mostanra gyakorlatilag megszűnt. Belgrádra egyre nagyobb nyomás nehezedik, a nemzetközi közösség egyre intenzívebben szeretné elérni, hogy Szerbia elismerje Koszovó függetlenségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentése, mely Koszovó függetlenségének nemzetközi elismerésére vonatkozott, nem tett jót Szerbiának, holott az orosz elnök nem Szerbiát akarta rossz helyzetbe hozni, csak a saját álláspontját védte. Aleksandar Vučić rámutatott, hogy míg az orosz elnök párhuzamot vont az ukrajnai elcsatolt területek és Koszovó között, a nemzetközi közösség igyekszik majd bebizonyítani, hogy az ukrajnai helyzet még csak nem is hasonlít Koszovó függetlenségének kikiáltásához.
3. Az ukrajnai háború következményeként óriási energiaválsággal kell szembenéznie Európának és a világnak is. Aleksandar Vučić arra kérte az oroszokat, hogy csökkentsék a kőolaj és a kőolajszármazékok árát Szerbia számára. Hozzátette: a tervek szerint bővítik a szerbiai kőolajraktárakat, hogy 1 millió tonna kőolaj tárolására legyen hely. Szerbia teljes mértékben az orosz gáztól függ, és ez még legalább két évig így lesz, ezért tárgyalnak a Gazprommal egy új szerződés aláírásáról. Mindenképp drágulásra kell számítani, de a hivatalos adatok szerint Európát tekintve még mindig Szerbiában a legolcsóbb a villanyáram.
4. Bármi történik is, Szerbiának gazdasági szempontból nagyon fontos, hogy az államadósság ne haladja meg a bruttó hazai termék 60 százalékát. Mindenhol csökkentek a beruházások az ukrajnai háború miatt, így Szerbiában is. A világpiaci áremelkedések ellenére Szerbia további 60 nappal meghosszabbította az alapélelmiszerek árstopját.
5. Az árutartalékokat időben feltöltötték, van elegendő rizs, olaj, kukorica, cukor, bab, só és halkonzerv. Az országnak nem okoz gondot az élelmiszerigények fedezése, és még a térség országait is el tudja látni.
6. A legfontosabb reformintézkedések az energiapolitikát, az oktatást, a tudományt, az egészségügyet, illetve a klímaváltozást és a környezetvédelmet érintik. A megújuló energiaforrások hatékonyabb kiaknázására van szükség.
7. A nyugdíjak emelkedése a fizetések növekedését kell hogy kövesse. Június 1-jén a fiatalok újabb 100 eurós támogatást kapnak, erre május 16-a és 21-e között lehet majd jelentkezni. Tovább kell fejleszteni a duális oktatást, jobb lehetőségeket kell nyújtani a fiataloknak.
8. Szerbia katonailag semleges ország, és az is marad, annak ellenére, hogy az országot NATO-tagok veszik körül. Aleksandar Vučić javaslatot tett a 90 napos kötelező sorkatonai szolgálat bevezetésére, mert véleménye szerint a katonaság segít férfivá érni, emellett megtanít arra, mi a hazaszeretet, a munka és a kötelesség.
9. Tovább kell ösztönözni a születések számának növekedését, támogatni a családokat, különösen az egyedülálló anyákat.
10. Szerbia jövője Európában van. Szerbia az európai befektetések és az EU által megszabott politikai-jogi keret nélkül semmit nem tud elérni, ezért az európai úton marad, de a Kelettel sem szakítja meg kapcsolatait.
