„Minden, ami a miénk, elérhető lesz Észak-Macedónia és Albánia számára, és fordítva is” — üzente Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a múlt pénteki találkozón.

A Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés 2019-ben indult útjára, amikor Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia megállapodott abban, hogy közös, 12 millió embert összefogó gazdasági teret hoz létre, mely által szabadon áramolhat az áru, a munkaerő, és az emberek is szabadon, „határok nélkül” közlekedhetnek. Az ukrajnai háború következtében kialakult gazdasági válsággal összefüggésben most arról állapodtak meg, tovább bővítik együttműködési kereteiket.

Szerbia szinte 100 százalékban az orosz gáztól függ, és villamosenergia-szükségletének körülbelül 70 százalékát tudja előállítani a szénerőművekből. Észak-Macedónia energiaellátása is szinte teljes mértékben a fosszilis energiahordozóktól és a vízerőművektől függ, áramimportra szorul. Albánia pedig az elektromos energiájának a nagy részét vízerőművekből állítja elő.

Aleksandar Vučić az eseményen örömének adott hangot, hogy egy olyan kezdeményezés házigazdája lehet, amely reményt nyújt a korábban összeütközések jellemezte térségnek. 

A szerb köztársasági elnök figyelmeztetett arra, hogy nehéz tél áll az egész világ előtt. Hozzátette: kiszivárogtak olyan uniós dokumentumok, amelyekből az látszik, hogy az EU a tagországokon segíteni kíván. „Arra törekszünk majd, hogy a Nyugat-Balkán is kapjon segítséget” — fűzte hozzá.

Arra is emlékeztetett, hogy a térségnek nincs jól kiépített infrastruktúrája, így fordulhat elő például, hogy nincsenek gázösszekötők Szerbia és Észak-Macedónia között, ezért hiába szeretne Szerbia gázt adni Észak-Macedóniának, nem tud, Albániában pedig van szén, mely Szerbiából hiányzik, de nem tudják megoldani a szállítást.

Edi Rama albán kormányfő bejelentette, hogy a három ország közösen kér segítséget az Európai Uniótól annak érdekében, hogy átvészelje a telet. Egyúttal arra szólította fel az EU-t, hogy ne viselkedjen olyan „szégyenteljesen”, mint a koronavírus-járvány idején, amikor minden forrást elzárt a nem uniós országok elől, és a Nyugat-Balkánnak Kínához, Oroszországhoz és Törökországhoz kellett fordulnia segítségért.

Az albán miniszterelnök az eseményen arról is beszélt, hogy a Balkánt még nyitottabbá kell tenni, a Nyitott Balkán kezdeményezéshez pedig a térség összes országának csatlakoznia kell.

Az északmacedón miniszterelnök, Dimitar Kovacsevszki szerint is közös üzenetet kell küldeni a világ felé, hogy a Nyitott Balkán tagországai szolidárisak egymással, és készek közösen szembenézni az előttünk álló kemény téllel, valamint a gazdasági nehézségekkel.

A csúcstalálkozón részt vett Zoran Tegeltija boszniai és Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök, valamint Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó a megnyitón mondott beszédében leszögezte, hogy Európa biztonságának a szavatolásához jelentősen hozzájárulna a nyugat-balkáni országok uniós integrációja. „Egyértelművé kell tenni — most jobban, mint valaha —, hogy a bővítési politikának kell lennie az EU legfontosabb politikájának. Egyszerűen fogalmazva: Európának mindenképpen szüksége van a Nyugat-Balkánra.”

Ezzel, illetve a nehéz gazdasági helyzettel összefüggésben a tárcavezető közölte: „Magyarország készen áll arra, hogy csatlakozzon egy szorosabb együttműködéshez a Nyitott Balkán kezdeményezés országaival az energiaellátás, az energiacsere és az élelmiszer-ellátás biztonságának a megvalósítása érdekében.”