Befejeződtek a törökkanizsai Szent György-templom szentélyének felújítási munkálatai. A gyönyörű, több mint százhatvan éves épület főoltárképe (melynek restaurálása a közeljövőben kezdődhet meg) a magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselőjének, Székely Bertalannak a műve, a mellékoltár Szent Anna-képét pedig az óbecsei származású Than Mór festette.
A szentély restaurálása a Szent György római katolikus templom felújításának első fázisa. Az elvégzett munka költségeinek felét Magyarország állta, a restaurálási munkálatokat pedig a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakemberei végezték.
Novák Vince SJ testvér és Sóti János SJ plébános
— A majdnem két hónapig tartó folyamat befejezése után a december 31-ei hálaadó szentmisét főleg erre a szándékra ajánlottam fel, a koronavírus-járvány miatt ünnepséget nem tudtunk tartani — mondta Sóti János SJ plébános. — A mennyezeten lévő, 1928-ból származó két fali képet restauráltunk: a Jézus a jó pásztort, illetve a Szentléleket galamb formájában ábrázolót. A munkálatoknak köszönhetően ismét régi fényében tündököl a plafon, a falak, a szentély előtti boltív, illetve az attól befelé terjedő templomtér. A felújításhoz szükséges pénz mintegy felét, 3 millió forintot a magyar kormány folyósította a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által, a többit pedig saját erőből, illetve adományokból a plébánia pótolta. Ennek érdekében lemondtunk minden, a tavalyi évre tervezett egyéb felújításról, így például a szennyvízelvezető korszerűsítéséről. A folytatásban a főoltárkép restaurálását és a régi oltár felújítását tervezzük, valamint egyszer majd a jövőben az oltár körüli padlót cserélnénk le.
* Mekkora hívőközösségről beszélhetünk?
— Amikor idejöttem, aminek az idén nyáron lesz tíz éve, a törökkanizsai plébánia területén mintegy 3000-en voltak. Azóta nagyon sokan elmentek külföldre, kétlaki életet élnek, így a becslések szerint nem lehetünk 2500-nál többen.
* Hányan járnak rendszeresen templomba?
— A koronavírus-járvány miatt nagyon megcsappant a misére járók száma. Ez nem helyi, hanem világjelenség. Ám nemcsak a templomba járók, hanem az áldozók és a gyónók száma is jóval kisebb, a felére csökkent a járványt megelőző évhez képest. Az előírások betartásával templomunkban legfeljebb 85-en lehetnek egy időben, karácsonykor sem jelentek meg többen. Sokan nagyon félnek, hogy elkapják a vírust, habár nem a templomtól, nem Istentől kell félni, hiszen Krisztus nem vírusterjesztő.
* Hittanosai vannak?
— Természetesen! Az iskolában vannak a hittanórák, viszont a szentségekre, azaz az elsőgyónásra, az elsőáldozásra, a bérmálkozásra itt készítjük fel a gyerekeket. A bérmálkozók most is járnak plébániai hittanra.
* Milyen lelki élet folyik a plébánián belül?
— A szentmiséket mindig megtartjuk, gyónásra is van lehetőség, folyik a betegek látogatása, a szentségek kiszolgáltatása, tehát például keresztelőt, esküvőt a kéréseknek megfelelően és a szabályokkal összhangban tartunk. 2020-ban sajnos nem dicsekedhetünk nagy számokkal, tavaly mindössze egy esküvőnk volt, tavalyelőtt kettő. Ehhez az is hozzájárult, hogy helyben nem nagyon van akkora vendéglátóipari létesítmény, amely egy ilyen alkalomra megfelel, így sokan engedélyt kérnek, hogy máshol esküdjenek, ahol a lakodalmat is megtarthatják, ezt pedig én megadom, ha már szeretik egymást. 2019-ben huszonöt keresztelőnk volt, most hét. A legnehezebb a plébánia ajtaját megnyitni vagy a templom kilincsét lenyomni, a többi utána már könnyebb, azaz ha előtte is tartják a kapcsolatot az egyházzal, akkor ezeknek sincs akadálya, viszont sokan akkor jönnek be először, ha keresztelőt vagy esküvőt szeretnének. Jó lenne a fiatalokat is rávenni arra, hogy keressék Istent, hiszen Őbenne mindent megtalálnak. Sajnos kevesen lelik meg ezt az utat, bár az emberekben benne van ez a vágy, még ha nem is tudnak róla. A Szentlélek egyik ajándéka a lelkierő, a lélek erőssége.
A plébánián havonta tartanak vajdasági szintű találkozót a Máriás Papi Mozgalom tagjai számára. A mozgalomnak három kötelezettsége van — magyarázza a plébános.
— Az első a Szűzanyára bízni magunkat, hogy vezessen, segítsen, hiszen Szent II. János Pál pápa szavaival élve „a leggyorsabb út Jézushoz Márián keresztül vezet” — erre nekünk, papoknak is nagy szükségünk van a mostani időben, hogy össze ne roskadjunk, tudjuk a híveket támogatni jó és balsorsban. A második kötelezettség a pápával és a vele egyesült püspökökkel, papokkal közösségben maradni, a harmadik pedig, hogy a ránk bízottakat elvezessük a Szűzanya megújult tiszteletéhez. A Mária-tisztelet nem maradi, idejétmúlt dolog. Arról van szó, hogy vannak igazságok, melyekhez ragaszkodnunk kell, de a modern kori vívmányokat igenis igénybe kell vennünk. Szükségünk van az Égi Édesanyára, aki gondunkat viseli, segít bennünket, erőt ad, mert a papi munka nem könnyű. De hát melyik élet könnyű? 1984-ben szenteltek pappá, vagyis lassan közeledem a 2024-ben esedékes negyvenedik évfordulóhoz. Soha nem bántam meg, bár voltak nehéz pillanatok, amikor sokat segített az, hogy a Szűzanyát szeretem. Nem azért terjesztem a tiszteletét, mert az „divatos”. Ki tudja, hol volnék az ő segítsége nélkül…
A település plébánosának Novák Vince SJ testvér segít a pasztorális munkában. Az ő vezetésével fentről, a kórusból csodálatos látványként tárult elém a felújított szentély, és megtekinthettem a jubileumi évben, azaz 2018-ban a magyar állam támogatásával felújított orgonát, melyet Wegenstein Lipót épített 1909-ben.
A felújított szentély
A törökkanizsai katolikus templom fennállásának 160. évfordulójára emlékezve készült el két évvel ezelőtt Szabó József törökkanizsai helytörténész A törökkanizsai Szent György római katolikus templom története 1858—2018 című kötete, impozáns monográfiája, mely helyi katolikus egyháztörténetként tényekkel, adatokkal, dokumentumokkal és képekkel eleveníti fel a közösség vallási életének Szent Istvánig visszanyúló múltját. Ajánlom mindenki figyelmébe!
A törökkanizsai Szent György-templom
