Az ünneplő közösség az egyesület székházában gyűlt össze, ahol elsőként az Emmanuel Kamarakórussal karöltve elénekelték a Himnuszt, utána pedig ünnepi beszédet mondott Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke.

— „Szent István napja mint szent ünnep megtartasson” — ezt 1090-ben Szent László királyunk rendelte el. És megtartatik azóta, és emlékezünk a királyra, aki államot teremtett ennek a népnek, a magyar hazának. Arra a szent királyra emlékezünk, aki bölcsességével, elszántságával, előrelátásával, hazaszeretetével, szívvel és lélekkel rávezette a magyarokat arra az útra, amelyen azóta is járunk: a kereszténység útjára. Több mint ezer éve járjuk ezt az utat. Nemzetek, népek tűntek el, újak jelentek meg ez alatt az idő alatt az európai történelem színpadán. Mi, magyarok azonban itt voltunk, itt vagyunk. Mindig hűen Szent István örökségéhez, mindig hűen a keresztény értékekhez! Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk, hogyan váltunk Európa közepén kicsiny, de megmaradni képes nemzetté. Augusztus 20-a tehát a nemzetmegmaradás létjogosultságának ünnepe is! Bármit is hoztak számunkra az évszázadok, a helytállásban mindig segített bennünket a Szent István-i örökség. Ha feltesszük a kérdést, mi a legnagyobb érték magyarságunk számára, akkor kétség sem férhet a válaszhoz: az otthonadó szülőföld, az oltalmazó család, a nemzet, melynek tagjai vagyunk. Államalapító királyunk, Szent István, sziklára épített házat és hazát. De ez a szikla csak akkor tart meg bennünket továbbra is, ha hittel, alázattal közösen tesszük a dolgunkat nemzetünk érdekében. Akkor maradhatunk méltók történelmünkhöz, ha emlékezünk és emlékeztetünk a közös múltra, az elődökre. Szent István örököseinek lenni komoly felelősség! — mondta beszédében Kovács Elvira.

Az est keretében rövid történelmi visszapillantót olvasott fel Jenovay Lajos, majd Tapolcsányi Emanuel nagybecskereki plébános megáldotta az újbúzából készült kenyeret. A négy cipó közül az egyiket ezúttal az atya kapta, a másikat az Emmanuel Kamarakórus képviselője, a harmadikat az ünnepség szónoka, Kovács Elvira, valamint Đurić Varga Anna nyugalmazott tanárnő, aki éveit meghazudtolva, így a kilencvenen felül is, minden rendezvényen jelen van, sőt ezúttal egy Szent Istvánról szóló dalt is elénekelt.

A kenyérről értekezett Tabacski Edit, a Petőfi MME könyvtárosa, Kamrás Annamária pedig alkalmi verset adott elő. Egy Bárdos-művel szerepelt még az Emmanuel Kamarakórus, végül a rendezvény a Szózattal zárult.

A szerző felvételei