1955-ben a hajdújárási földművesszövetkezethez tartozó Körös-ér melletti Pörös kaszálón egy érdekes karcolásokkal díszített ún. bogozót találtak: a 13,9 cm hosszú szarvból készült szerszámon 3 emberi figura, 2 ló és egy trapéz alakú sátor rajza figyelhető meg. A szarv hegyétől egy vésett mélyedés is indul, ami majdnem a szerszám közepéig fut, az alsó részen pedig két egymással szemben elhelyezkedő nyílás látható, melyek valószínűleg a nyél rögzítésére szolgáltak.
Ugyan a tárgy pontos funkciója egyelőre kérdéses, azonban különös jelentőséget ad neki a rajta látható, feltételezhetően avarokat és lovaikat ábrázoló karcolt rajzok együttese. Két profilból ábrázolt emberalak egymással szemben áll, hajuk hosszú, varkocsba kötött. Hosszú kaftánt, derekukon pedig övet viselnek, utóbbiról táskák lógnak, míg a kaftán alsó részén látható, nem egyértelmű karcolatok talán az öv lelógó részeit ábrázolják. A harmadik emberalak valószínűleg egy nőt jelenít meg. A lovak is profilból vannak ábrázolva, egyiken felismerhető a takaró és a nyereg is.
Az alapján, hogy a bogozón az ábrák átfedik egymást, valamint egyes figurák már megkoptak, feltételezhető, hogy a rajzok nem egy időben készültek és a szerszám valószínűleg hosszú ideig volt használatban. A lónyereg-ábrázolás elemzése arra enged következtetni, hogy az eszközt a 7. század második felében készítették és használták.
A bogozó a Szabadkai Városi Múzeum régészeti gyűjteményében található – leltári szám A 1567.
Szöveg: Neda Dimovski, régész, főmuzeológus
Fényképek: Neda Dimovski
