Szarvaskő. Először is leszálltunk az Egerből Szilvásváradra tartó délelőtt tíz-huszonhetesi „Zsuzsi” vonatról, majd kényelmesen átbattyogva a végtelenben állítólag egymással összefutó sínpárokon, igyekeztünk mielőbb megkaparintani a fölébünk magasodó, hajdani várhoz vezető feljárót.

Fokozottan védett természeti terület — Belépés csak engedéllyel!; Nemzeti Park — Óvja, védje a természet értékeit! — hirdeté az oszlopra szögekkel felerősített két tojásdad tábla, s mint láthattuk/tapasztalhattuk, a rajtuk lévő intelmeket bizony meg is szívlelik arrafelé.

Az emelkedő mentében békésen szendergő, gondosan felújított objektumot eredetileg 1928-ban építették. A Magyar Királyi Posta megrendelésére. A homlokzatra felhelyezett kőlap írása szerint a két világháború között ebben az épületben működött Szarvaskő község postaügynöksége. Papp Endre postamester vezetésével.

A hivatalosan 307 méter tengerszint feletti magassággal rendelkező Várhegy egyébként az Országos Kéktúrának is szerves része.

A feljutást, mármint a hegytetőre, felváltva segítik az erdő fáinak gyökerei, illetve az ember által készített grádicsok.

S midőn már úgy tűnik, nemcsak a szusz szalad ki belőled, de a komplett lélek is búcsúzni kész(ül), egy kereszt bukkan fel a kerítés mentében. Hirdetve: megérkeztél!

Alattad a település, ahová máris kedved szottyan leereszkedni, csak előbb meg kellene lelni azt a bizonyos várromot.

Merthogy ott van az is. Egybenőve az akkortájt épp foszladozó ködpaplanljával bíbelődő tájjal.

„Szarvaskő. Helynevének eredete a Várhegyhez kapcsolódik. Várát, az irodalmi források alapján, 1261 és 1295 között építette Lampert püspök IV. Béla király engedélyével a tatárjárást követően. Szarvaskő vára az egri vár egyik északi elővára volt Cserépvárával és Dédesvárával együtt. A XIII. századtól kezdődően Püspökvárnak, Mentsvárnak, Tarisznyavárnak is nevezték. A vár fenntartása érdekében és az itt szolgálatot teljesítő várőrség élelmezésére a közeli községeket a püspök-földesúr a várhoz csatolta, és így alakult ki Szarvaskő váruradalma, amelyhez Bakta, Bátor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvaskő-alja települések tartoztak.

Az ezekben a falvakban élő jobbágyok a sziklavár urainak adóztak, robotoltak hosszú évszázadokon át. A vár uradalmi központ is volt. Szarvaskő várában börtön is volt.

A vár melletti domb, Akasztódomb eredeti neve Akasztófadomb volt. Ez is utal arra, hogy itt kivégzéseket tartottak. Szarvaskő vára a XIV—XV. századokban fokozatosan elveszítette az építésekor neki szánt védelmi szerepet, az újabb tatárbetörés elhárítását. A Bükk-hegység észak—déli átjáró útjainak ellenőrzésére, valamint az egri püspökök és főpapok, továbbá az ő jeles vendégeinek pihenésére, szórakozására szolgált vadászkastélyként. Az 1420-as évektől a huszitákkal való küzdelemben ismét fontos szerepet kapott Eger előváraként, a Felvidékről Egerbe vezető legfontosabb utat védte. Eger várának ostrománál 1552-ben Szarvaskő vára sem került török kézre, bár a falu lakosságának jelentős része elmenekült. Az 1700-as években Telekesy István egri püspök a török hódoltság után újranépesítette a kihalt Szarvaskőt és környékét. 1709 nyarán Telekesy önkéntes száműzetésbe vonult Szarvaskő várába. A vár az 1700-as évek elején még ép állapotban volt, ezután kiüresedett, és az enyészetté lett. Az I. világháború előtt a várnak már nem volt teteje, de a falai még jórészt álltak. Ezután a falakat lebontották, és a környező települések építkezéseihez használták fel. Nem maradt fenn tervrajz a vár egészéről, vagy részleteiről sem. A vár alaprajza régészeti feltáró- és állagmegóvó munkák után lett látható.”

E szöveget már a faluban kapom lencsevégre. Előttünk a nagy háborúban hősi halált halt tizenhárom szarvaskői honvéd emlékét méltató kegyeleti kompozíció, melyhez az alkotók egy Vörösmarty Mihály-idézetet választottak („S az ember millióinak szemében gyászkönny ül.”)

A székelykapus ház homlokzati faragványai a csodaszarvas legendáját mesélik el, az Eger-patak fölé épített hidak egyikéről pedig két tűzpiros hecsedli faragott mása köszön ránk illemtudóan.

Korántsem véletlen dolog ez, hiszen ennek a mindössze 350 lelket számláló településnek a Bükk és a Mátra találkozásánál, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén, ahol „a természet minden ház küszöbéig ér…”, egyenesen védjegye a vadrózsabogyó. Magyarán: 2008 óta minden év október harmadik hétvégéjén e termés jegyében kerül megrendezésre a Szarvaskői Csipkebogyó-fesztivál név alatt bejegyzett, immáron nemzetközivé vált hagyományőrző forgatag. No, de térjünk vissza még egy minutára a patakig, melynek története helyben is lekérhető, nem kell „minden küllőre” a világhálós kisokost pöcögtetni.

„Az Eger-patak forrása a Balaton község mellett 340 m tengerszint feletti magasságon található Vajda-kút. A patak a forrástól a torokolatig 68 km hosszú, esése 207 m. Négyes község után torkollik a Tiszába, 93 m tengerszint feletti magasságon. Mellékvizei a Bekölcei-, Recska-, Villői-, Gilitka-, Tárkányi- és Almár-patak. Maklár alatti része az Eger-csatorna és a Rima-patak nevet kapta. Ha az Eger-patak mentén észak felé haladunk, mindenütt megtaláljuk a folyóteraszok maradványait. Mónosbél alatt a patak völgye szurdokká alakul, s ezt a jellegét egészen Almárig megtartja. Innen már széles völgy húzódik az Alföld pereméig. Az Eger-patak hőmérséklete 0 és 24 °C között változik. A patak az év legnagyobb részében általában kis vízállású. A nyáron lezúduló felhőszakadások oly nagy víztömeget szállítanak a patakba, hogy hirtelen nem tudja azt levezetni, így áradás következik be. A pusztító árvizek mind ilyen eredetűek, nem pedig a hirtelen beálló hóolvadás következményei. A 18—19. században igen nagy pusztításokat okoztak ezek az áradások.”

Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak. — Szarvaskő Község Önkormányzata az 1956-os Emlékbizottság támogatásával 2017-ben emlékoszlopot állított fel a településközpontban, Forradalom Bimbója néven, de találunk itt a trianoni békediktátumra emlékeztető, márványba vésett mementót is.

A II. világháború tizenkilenc hősi halottjának, illetve négy polgári áldozatának nevét és emlékét egy, a templom fölötti temetődomb kápolnájának falára felhelyezett márványtábla őrzi.

Lényegében visszatérőben vagyunk már ekkortájt.

Alkalmasint a Major-tetői csúcsról, hol idestova két évtizede (2004 végétől) egy kilátó ölelkezik össze funkcionálisan a Vodafone adótornyával.

A toronyból egy gyönyörű képpanoráma fogadna minket, ha… ha éppen nem lepné köd a tájat! Lévén túrázásunk ösvényein több útmenti kereszttel is találkozunk, magától értődő a temetőlátogatás is.

 A Várhegy oromzatán lengedező lobogóra feltekintve két faragott kopjafát áll a vártán.

Lukács Ede (1920—2008) nagyváradi születésű csatárnak, az FTC egykori focistájának a földi nyughelye előtt mondunk el odafenn egy rövidke imát. Rálátni onnan a katolikus templomra is, melyhez hamarosan újra leereszkedünk.

„Az egri püspökség Szarvaskő plébániáját az 1332—33. évi pápai tizedjegyzésben már beilleszti a felsorolásba, méghozzá SUBCASTRO EPISCOFI néven (püspökváralja). A XIV—XV. században Szarvaskőváraljának hívják. A XV. századi tizedjegyzés alapján Szarvaskő első fatemplomának védőszentje a francia Saint Egidius Gilles volt. Mivel Szent Egyed napja szeptember elsején van, ezért annak idején ekkor tartották a falu búcsúnapját. Az akkori egri püspök 1493—94. évi számadási könyve az egyházfejedelem birtokai közé sorolja. Sajnos, ettől kezdve Szarvaskő plébániájáról egészen 1705-ig nincs írásos dokumentum. A falu fából épült imaházát 1732-től említi újra írásos forrás. 1767-ben az egri püspök Eszterházy Károly engedélyével Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek új fatemplomot. Ettől kezdve a szarvaskői búcsú napja augusztus 15-e lett. A templom deszkából épült. Kicsi, szűk, orgona és sekrestye nélküli volt. Az 1767-ben épült fatemplom az 1830-as évekre már omladozni kezdett, majd életveszélyessé vált. Az akkori plébános új templom építését kérte az egri érsektől, Pyrker János Lászlótól, aki 1840-ben el is kezdte az építést. Telmeinwöger Mihállyal, az egri főszékesegyház építőmesterével terveztette és építtette meg. A kőfaragó munkákat Benkovics Mihály és Ledek Antal egri mesterek végezték. Az új kőtemplom 1840—45 között épült fel klasszicista stílusban. 1845-ben szentelték fel Keresztelő Szent János születésének tiszteletére, így lett végül a szarvaskői templombúcsú napja június 24-e. A szintén klasszicista stílusban épült egri székesegyház az eredeti tervek szerint négy toronnyal épült volna, de végül csak két toronnyal készült el. Nem hiteles forrás szerint az elmaradt két torony költségéből épült fel Szarvaskő új temploma.”

Hűvös szél lengedez. Nyoma sincs már a délelőtti ködnek, viszont ideje visszaindulni. Eger városába. Választásunk az utolsó aznapi, tizenöt-huszonötösi retúrjáratra esik. Előtte azonban megígérjük: visszajövünk még!

Ide, erre a hegyek ölelésében fekvő Szarvaskőre, ahol nemcsak az évszakok nyújtanak változatos örömet, szépséget és felfedezést, de melynek bejáratánál, a főút mentében, illetve a település esszenciális érintőpontjain immáron messzi földön híres, ún. fogadó figurák is ráköszönnek az idelátogatókra. Isten hozta!

A fotók 2022. december 30-án készültek.