45 helyett 60 perces órák?

Az influenza terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt rendkívüli iskolai szünidő véget ért, a diákok hétfőn visszatértek a padokba. A miniszter azt javasolta, hogy az elmaradt órákat 60 percesre növelt tanórákkal pótolják. Mladen Šarčević a Tanjugnak azt nyilatkozta, hogy az intézkedéssel sikerült megállítani az influenzavírus terjedését. Még a múlt hét közepén arról számolt be, hogy felére csökkent a betegek száma, így nem indokolt, hogy a tanulók továbbra is otthon maradjanak. Úgy vélekedett, hogy az elmaradt órák pótlása nem okoz majd gondot. Közép-Szerbiában négy, Vajdaságban pedig öt munkanap esett ki. Šarčević azt javasolta az igazgatóknak, hogy ne nagyon éljenek a szombati tanítás lehetőségével, hiszen számos versenyt tartanak hétvégénként országszerte. Órarend előtti vagy utáni órákkal pótolható az elmaradt tananyag, de akár 60 perces órákat is tarthatnak a szokásos 45 helyett — fejtette ki, hozzátéve, hogy az iskolaigazgatók már igen tapasztaltak ezen a téren. A vajdasági tanintézményekben január 15-én kezdődött a második félév, viszont a tömeges influenzás megbetegedések miatt öt nap kényszerszünetet rendeltek el. Közép-Szerbiában és Koszovóban a téli szünidő eredetileg február 18-áig tart, ott a szünidőt négy nappal hosszabbították meg. (Blic, Tanjug)

Véget ért a Nemzetközi Idegenforgalmi Vásár Belgrádban 

A múlt héten csütörtökön nyílt meg a hagyományos, immár 42. rendezvény. 40 ország 900 kiállítója mutatkozott be a vasárnap zárult idegenforgalmi vásáron, melyet három egyéb kiállítás is kísért bor, szálloda- és vendéglátóipari felszerelés, valamint szuvenír témakörökben, szintén nemzetközi jelleggel. A partnerország ezúttal Egyiptom volt, több együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak az államok képviselői. A fővárosi rendezvényen először mutatta be idegenforgalmi kínálatát Srí Lanka, Szlovákia és Kenya. Rasim Ljajić illetékes miniszter a megnyitón azt ígérte, 2020 a reformok és az új idegenforgalmi beruházások éve lesz Szerbiában. Az általa ismertetett adatok szerint évente 1,3 millió szerbiai polgár utazik külföldre turisztikai céllal, az új előírások pedig további védelmet nyújtanak a szerbiai turistáknak, megakadályozva a visszaéléseket és a csalásokat, azaz a turisztikai ügynökségek körében rendet teremtett az ország. Áprilisban üzembe helyezik az eTurist központi információs rendszert, mely megkönnyíti majd a vendégek bejelentését és az idegenforgalmi létesítmények besorolását — emlékeztetett. Hozzátette, Szerbia 45 idegenforgalmi projektumot valósít meg, ezenkívül jelentős magánberuházásokra is számítanak. A tervek szerint az idén 4 millió turista keresheti fel országunkat, belföldiek és külföldiek egyaránt. Az állam másfél milliárd eurós devizabevételre számít, valamint 10,6 millió vendégéjszakára. (Politika)

Új szintre lépett az orosz—szerb katonai együttműködés

Katonai együttműködésről tárgyalt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Belgrádban szerb kollégájával, Aleksandar Vulinnal, valamint Aleksandar Vučić szerb államfővel. A találkozók után kiadott közlemények szerint a politikusok azt hangoztatták, hogy soha korábban nem volt olyan jó az együttműködés Oroszország és Szerbia között, mint az utóbbi néhány évben, tavaly például 94 közös katonai akcióban vettek részt a felek. Szergej Sojgu kiemelte, a katonai együttműködés új szintre lépett, és Moszkva mindenben szeretné támogatni a szerb hadsereget. A közelmúltban Oroszország helikopterekkel, repülőkkel és harckocsikkal járult hozzá a szerb katonaság korszerűsítéséhez. A szerb védelmi miniszter köszönetet mondott orosz kollégájának azért, hogy Moszkva nem ismerte el Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, és a nemzetközi szervezetekben Belgrádot támogatja. Azt is kiemelte, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben akkor sem, amikor az Európai Unió államai és a környező országok ezt megtették. Aleksandar Vulin kiemelte, Szerbia a katonai semlegesség híve, ezért nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, a semlegesség megőrzéséhez azonban erős hadseregre van szüksége. Ebben segít neki Oroszország. Az erős hadsereg a térség stabilitásának és fejlődésének a biztosítéka — hangsúlyozta a szerb tárcavezető. (Szerbiai RTV, MTI)