Szállj fel magasra!
Tóth Tibor
2022.10.28.
LXXVII. évf. 43. szám
Szállj fel magasra!

Gyakran csodálattal nézem, amint a lentről aprónak tűnő repülők szelik az eget, hosszú csíkot hagyva maguk után. Lakhelyem felett szinte egész nap különböző utasszállító repülők haladnak át, egyeseknek még az ország jelzése és a típusa is kivehető, gyakran pedig sport- és mezőgazdasági célból közlekedő légi járművek hasítják a levegőt. Az óbecsei Lasztovics Gábor műhelyében kézzelfogható közelségbe kerültek az égen látott gépmadarak, hiszen Gábor és felesége, Erika távirányítós repülők építésével és javításával foglalkozik.

Gábor érdeklődését hét-nyolc éves korában, a ’80-as évek közepén keltették fel a repülők. Az akkori óbecsei Aeroclub oktatói, Pénzes Péter, Péter Sándor és Kaćanski Ivan az általános iskolába látogattak, és a gyerekeknek a repülésről, a repülőmodellekről tartottak előadást. Akkoriban még nem léteztek távirányítós gépek, kézzel eldobható kis modellekkel és huzallal a levegőbe emelkedő vitorlázórepülőkkel modelleztek. Néhány év után Gábor tizennyolc éven át szüneteltette hobbiját, majd 2008-ban újra visszatért oda, ahol a legjobban érzi magát, a repülők világába.


Lasztovics Gábor és Erika A szerző felvétele

— Üzleti okok miatt gyakran jártam Újvidékre, és a cseneji reptér mellett elhaladva gyakran eszembe jutott, hogy valamikor én is ezzel foglalkoztam. A világhálón utánanéztem, mi minden változott az évek során, majd Palicsra látogattam, ahol az Ivan Sarić Aeroklub repülőnapot szervezett. Kimentem a reptérre, és már az első tíz percben tudtam, hogy a valamikor félbehagyott hobbim folytatnom kell. Egy hét múlva megvásároltam első, habanyagból készült, félkész repülőmet, melynek a szárnyát összeragasztottam, a farkát a törzshöz illesztettem. Másnap a Tisza-parton az egyik barátom kézből eldobta a gépet, melyet én távirányítóval irányítani próbáltam, ám az első fordulónál kiesett az akkumulátor, és a gép lezuhant. Az első élményem mindössze húsz másodpercig tartott, de akkor megfogadtam, hogy javítással is foglalkozom majd. Az első repülőt újabbak követték, és ma már gyártunk, cserélünk, javítunk gépeket — mondta Gábor, aki G&E Aeromodelling néven egyesületet alapított, mely az újvidéki Aeroclub kötelékébe tartozik.

A repülők és alkatrészeik préselt habanyagból, műanyagból, rétegelt lemezből és a Dél-Amerikából érkező balsafából készülhetnek, de előállíthatóak 3D nyomtatással is. Gábor a farepülőket részesíti előnyben, melyek elkészítése ugyan hosszabb időt vesz igénybe, viszont a hiányzó alkatrészek könnyebben legyárthatóak és beszerezhetőek, valamint a javításuk is egyszerűbb. Eddigi munkássága során több mint ötven gépet készített, kedvence nincs, mert mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Egy olasz tervezésű, 180 centiméteres szárnyfesztávú versenymodelltől viszont semmiképp sem válna meg, mivel a gép nagy szélben és szélcsendben egyaránt úgy repül, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Közel áll a szívéhez a legidősebb, a 2007-ben épült háborús repülő is, mely 2012 óta van a tulajdonában.


A háromszárnyú géppel A szerző felvétele

— A távirányítós repülőt nehezebb irányítani, mint az igazit, melyben az ember benne ül. A távirányítón ugyanazok a funkciók szerepelnek, mint a műszerfalon, viszont modellezés alkalmával lentről kell felmérni, mi történik odafent. Amikor a repülő távolodik, akkor a jobb az valóban jobb irány, a bal pedig bal. Amikor viszont a repülő velünk szemben tér vissza, a jobb kar meghúzásakor a gép valóban jobbra megy, de mi lentről azt balnak látjuk. Tanítványaimnak mindig azt tanácsolom, úgy kell cselekedniük, mintha a pilótafülkében ülnének. Minden pillanatban tudni kell, merre irányítsuk a gépet — mondta Gábor, hozzáfűzve, hogy a különféle technikai berendezéseknek, szimulátoroknak, számítógépeknek, laptopoknak köszönhetően ma már sokkal könnyebb az oktatás, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor hétvégi röptetések alkalmával a gépet leszálláskor gyakran a földhöz verte, majd egész héten javította, hogy hétvégére újra üzemképes állapotba hozza.

A jobb minőségű távirányítók hatótávolsága 1000-1500 méter, de reptetés alkalmával a gépeket 200-300 méterre engedik fel. A legnehezebben a biztonságos landolás tanulható meg, hiszen ekkor fel kell mérni a gép sebességét, s ezzel összhangban kell csökkenteni a magasságát, illetve arra is ügyelni kell, hogy a gép pontosan a leszállópályán érjen földet. 2008-ban több mint háromszázan foglalkoztak az országban repülőmodellezéssel és -építéssel, ma már ez a szám százra tehető, a komolyabb modellezők pedig mindössze harmincan vannak. Évente egy-két alkalommal találkoznak a térség modellezői, általában Valjevón, ahol tapasztalatot cserélnek egymással.

— Környékünkön nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Blogot írok (gabor-rchobi.blogspot.com), a Facebookon két csoportot üzemeltetek, de megtalálható vagyok az Instagramon és a TikTokon is, még YouTube-csatornát is létesítettem azzal a céllal, hogy minél több fiatal megismerkedjen a repülőmodellezéssel. Ez a hobbi anyagismeretet, gyártástechnológiát, elektronikát, mechanikát, meteorológiát, aerodinamikát és 3D tervezést foglal magában, tehát általa a fiatalok rengeteg ismeretre tehetnek szert. A kezdőfelszerelés ára 200-300 euró körül mozog. A kezdőknek felső szárnyú, habanyag gépet javasolnék, mely a legolcsóbb, könnyen vezethető, szófogadó. Nem éppen a legszebb, de ezen a legkönnyebb tanulni — mondta Gábor, hozzátéve, hogy a megsérült, összetört gépeket megjavítják, például a közelmúltban az egyik javításra hozott repülő szárnyában mókusfészek-maradványokat találtak.


Levegőben a Reviva trainer, mely alsó és felső szárnyállásban is reptethető Lasztovics Gábor fotóalbuma

Gábor felesége, Erika röptetni nem annyira szeret, viszont a repülőépítés minden mozzanatát nagyon élvezi, főleg az aprólékos, pepecselős munkát. Gyakran a Gábor által elkezdett modelleket ő fejezi be.

Beszélgetésünk közben az asztalon egy Mustang P51 D gép készült, melyet az amerikai hadsereg a II. világháborúban használt. Az elektromotorral működő repülőt magyarországi modellépítő versenyen nyerték, ahol egy háromszárnyú géppel a szakmai zsűri és a közönség elismerését is kiérdemelték. Megcsodáltuk a repülőt, majd Gáborék a műhelyből a szobákba invitáltak bennünket, ahol a falakon és a polcokon számtalan üzemképes gépben gyönyörködhettünk. Gábor mindegyiket úgy ismeri, mint a saját tenyerét, és fejből sorolja a gépek gyártási évét, tulajdonságait, a szárnyak fesztávolságát, típusait, a levegőben való viselkedésüket… Minden egyes szaván érződik, hogy imádja, amit csinál, hogy a repülőépítés a vérében van.

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..