— A Vízművek Csatornázási Kommunális Közvállalat már korábban jelezte, hogy az 1-es vízgyár bizonyos elemeit fontos lenne lecserélni, korszerűsíteni. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy nem várunk tovább, hanem önkormányzati pénzekből, illetve részben a Vízművek saját bevételeiből fogjuk ezt a töltetcserét biztosítani — emelte ki a sajtónak Góli Csilla. A Városi Tanács kommunális ügyekkel és fejlesztésekkel megbízott tagja az 1-es vízgyár területén folyó munkálatok megtekintése után elmondta, hogy a város területének jelenleg mintegy 70 százaléka van lefedve vízhálózattal, de azon dolgoznak, hogy a lakosság maradék 30 százalékának is biztosítsák a vízellátást. — Az idén befejezzük a terveket Királyhalom vízhálózatával kapcsolatban, továbbá Hajdújárás, Ludas és Nosza, valamint Alsó- és Felsőtavankút és Mérges települések vonzáskerületére vonatkozóan. Ugyanakkor az iparnak is próbálunk eleget tenni, ezért a kisbajmoki ipari zóna felé is tervezzük a kapacitás bővítését. Ami a terveket illeti, fontos az idei év, idén zárul az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett kölcsön visszafizetése, ami eddig évi 200 millió dinárt tett ki, akkora összeggel lett terhelve évente a Vízművek költségvetése. Ez egy jelentős összeg, és bízom benne, hogy amikor ez az összeg felszabadul, akkor lehetőség nyílik a meglévő rendszer kellőképpen történő karbantartására és fejlesztésére, valamint új technológiákat bevezetni, és bővíteni a rendszert — tette hozzá a tanácsos.

— Az 1-es vízgyárban a most cserélt töltetek nélkül nem lenne lehetséges minőséges ivóvizet előállítani. Ezek a különböző frakciójú szűrők tisztítják meg az ivóvizet, és kiszűrik a nyers vízből az arzént, a vasat és az ammóniát. Ez teszi lehetővé azt, hogy minden fogyasztó jó minőségű ivóvízzel legyen ellátva — emelte ki Sugár György. A szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója kiemelte, a város területén megközelítőleg 60 darab kút van, a 1-es számú vízgyárban megközelítőleg 30, a város déli részén található 2-es számú vízgyár pedig ötször kisebb kapacitással működik.

— Szabadkán a nyers víz minősége jó. A megközelítőleg 200 méteres mély kutakban található víz kora több ezer év. A Kárpát-medence vizei nem szennyezettek arzénnal, hanem ez természetes összetevője. Akik ezt itták a múltban, azok mindig arzénos vizet ittak. Az évek múlásával csak a törvények és az előírások módosultak, és ahogy ezek szigorodtak, úgy kellett nekünk először 1990-ben bevezetni ezt a technológiát, a ’80-as évek végén jött először az a szabályozás, hogy az arzént ki kell vonni az ivóvízből. Majd később, 2005-ben jött egy újabb szigorítás, amikor az ivóvízben található arzén megengedett szintjét még jobban csökkentették — mutatott rá az igazgató. Elmondta, azért szükséges ezeket a munkálatokat a téli időszakban elvégezni, mert ilyenkor kisebb a fogyasztás, a nyári szezonban jelentkező óriási vízfogyasztáskor ezt a munkát nem lehetne elvégezni. — Összesen négy vonal van, és most vonalanként cseréljük ezeket a tölteteket, hogy a másik három vonal ez idő alatt aktívan működjön, és ezek látják el a hálózatba kerülő víz tisztítását — tette hozzá.

Az igazgató továbbá arról is beszélt, hogy a város hozzájárulásával évente két kutat fúrnak, ez egy ökölszabály, mivel 60 kút van, és egy kút élettartama harminc év. A kisebb településeken pedig mindig van egy tartalék kút, mert egy kútra nem maradhat egy település sem, így ha bármi történne a kúttal, akkor legyen alternatív vízforrás, mely el tudja látni az igényeket.   

A projektum összköltsége 113,5 millió dinár, melyből a város 100 milliót fedez, 16 milliót a tavalyi költségvetésből, 84 milliót pedig az idei büdzséből, valamint a Vízművek állja a fennmaradó 13,5 milliót. A munkálatok már folyamatban vannak, befejezésüket a nyári fokozott vízfogyasztás kezdetéig tervezik.