A bíróság ítéletével kapcsolatban az EU, Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália parlamentje is megerősítő határozatot fogadott el. A múlt héten az ENSZ BT az oroszok vétója miatt végül nem fogadta el a hasonló jellegű brit javaslatot. Ezután viszont az amerikai kongresszus határozatban erősítette meg a népirtás tényét.

Egy nappal később, július 9-én az Európai Parlament strasbourgi ülésén a legerőteljesebben elítélte a Ratko Mladić irányítása alatt álló boszniai szerb erők és a szerb szabadcsapatok által Srebrenicában véghezvitt gyilkosságokat. A múlt heti, július 11-ei megemlékezésen több európai ország külügyminisztere, illetve államfője volt jelen, az előzetes becslések szerint mintegy 50 000 fő részvételével.

Srebrenica ostroma 1995. július 6-án kezdődött meg, s öt nappal később a boszniai szerb erők elfoglalták a városkát. Ebben az időben holland ENSZ-katonák állomásoztak a térségben. A boszniai szerb erők parancsnoka, Mladić tábornok a palei szerb televíziónak akkor úgy nyilatkozott, hogy a „szerb Srebrenicában tartózkodik”, a várost pedig „átadja a szerb népnek”, s a térségben „eljött az ideje a törökök elleni bosszúnak”.

A hágai nemzetközi törvényszék vádjai szerint Mladić katonái július 19-én szervezett és szisztematikus gyilkosságokat hajtottak végre, melyek során mintegy 8000 muzulmán férfit és gyermeket mészároltak le. Két nap alatt megközelítőleg 30 000 nőt és gyermeket deportáltak. Az áldozatok pontos száma egyébként az egykori szemben álló felek között mindmáig vita tárgya.

A holland szakértők által 2002. április 10-én nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Srebrenica elleni támadásért és az ott elkövetett mészárlásért közvetett felelősség terheli a holland kormányt és az ENSZ-t is. Ezután a holland kormány és a hadsereg vezérkari főnöke beadta lemondását.

beta.rs

2004 novemberében a szerb kormány úgy nyilatkozott, hogy Srebrenicában nagyméretű bűncselekmény történt, majd bocsánatot kért azoktól a bosnyák családoktól, amelyeknek hozzátartozóit meggyilkolták. A szerb kormány tényfeltáró jelentése szerint a boszniai szerb erők offenzívája során az úgynevezett védett övezetben 1995 júliusában 7800 bosnyákot öltek meg. A bűncselekményekkel a boszniai szerbek egykori politikai vezetőjét, Radovan Karadžićot és a katonai erőik főparancsnokát, Ratko Mladić tábornokot vádolták meg. Karadžićot 13 évnyi bujkálás után 2008 júliusában, Mladićot pedig 16 évnyi rejtőzködés után, 2011 májusában tartóztatták le. Jelenleg is folyik a büntetőperük a hágai törvényszéken.

2012 decemberében a hágai bíróság a Srebrenicában elkövetett népirtásban bűnösnek mondta ki, s életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Mladić egykori helyettesét és a katonai hírszerzés volt főnökét, Zdravko Tolimir tábornokot. A hágai bíróság fellebbviteli tanácsa 2013. február 28-án felmentette a Jugoszláv Hadsereg egykori vezérkari főnökét, Momčilo Perišićet, akit azzal vádoltak, hogy a boszniai háború 1993-tól 1995-ig tartó periódusa során támogatta a muzulmánok és a horvátok elleni bűncselekményeket. A volt vezérkari főnököt első fokon előtte egyébként 27 év fegyházbüntetésre ítélték. Három hónappal később ugyanez a testület szintén felmentette a szerb állambiztonság egykori főnökét, Jovica Stanišićot és helyettesét, Franko Simatovićot.

2010 júniusában a hágai bíróság Vujadin Popovićot és Ljubiša Bearát, a Boszniai Szerb Hadsereg egykori tisztjeit népirtás bűncselekményében bűnösnek találta, s életfogytiglanra ítélte. Ekkor több más rendőrségi és katonai tisztet is elmarasztaltak: Drago Nikolić 35, Ljubomir Borovčanin 17, Vinko Pandurević 13, Radivoje Miletić 19, Milan Gvero 5 év börtönbüntetést kapott. A Srebrenicában történtek miatt elsőként Dražen Erdemović felett ítélkeztek. Ő még 1998-ban — az egyik volt diverzáns egység tagjaként — 5 év börtönbüntetést kapott. Erdemović elismerte, hogy 1995. július 16-án a Branjevo melletti Pilice mezőgazdasági birtokon részt vett a srebrenicai muzulmánok tömeges kivégzésében. Szerinte azon a napon ott nagyjából 1200 férfit és fiút gyilkoltak le. Radislav Krstić tábornokot 2001-ben 46 évre ítélték a srebrenicai népirtásban betöltött szerepéért. Négy évvel később a büntetését 35 évre csökkentették. Ez volt egyébként a hágai törvényszék első ítélete a népirtás vádpontjában. Krstić tábornok a bűncselekmény elkövetése során előbb a helyettese, majd a parancsnoka volt a Boszniai Szerb Hadsereg Drina Hadtestének. A bírók bizonyítottnak látták, hogy 1995. július 1-jén vette át a hadtest parancsnokságát, majd 1995. július 13-a és 19-e között a főparancsnokság egységeivel együtt nagyjából 7500-8000 muzulmán férfit és gyermeket mészároltak le. Krstić a tárgyalás során Ratko Mladićot és még öt tisztet tett felelőssé a gyilkosságokért. Ekkor Momir Nikolić 27, Vidoje Blagojević 18, Dragan Obrenović 17, Dragan Jokić pedig 9 évet kapott.

A Srebrenica melletti Potočariban 2003. szeptember 20-án Bill Clinton volt amerikai elnök nyitotta meg az emlékközpontot. Itt temették és temetik el mindmáig a tömegsírok azonosított áldozatait. Eddig összesen 6241 főt. A tényfeltáró bizottságok mind ez idáig 150 helyszínt és 74 tömegsírt tártak fel, illetve azonosítottak. Az idei megemlékezés során 136 újabb azonosított áldozatot helyeztek nyugalomra Vlasenica, Bratunac, Srebrenica, Zvornik és Milić körzetekből. Az áldozatok közül 18-an kiskorúak voltak a gyilkosságok idején.

A 2005. évi megemlékezésen mintegy ötven állam és nemzetközi szervezet képviselte magát, köztük Boris Tadić, Szerbia akkori elnöke is. Távol maradt viszont Carla Del Ponte, a hágai törvényszék akkori főügyésze, aki így tiltakozott az ellen, hogy a fővádlottak — Radovan Karadžić és Ratko Mladić — továbbra is szabadlábon voltak.

beta.rs

2006 júliusának elején a szerb kormány elítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket, különösen hangsúlyozva a Srebrenicában történteket, illetve a szerbek ellen elkövetett bratunaci tömeggyilkosságokat.

Négy évvel később a szerb parlament deklarációt fogadott el, melyben elítélte a srebrenicai muzulmánok elleni bűnöket. 2009-ben az Európai Parlament július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánította. A nyugat-balkáni országok közül eddig Montenegró, Horvátország és Macedónia is elismerte, s jogrendjébe iktatta. Bosznia-Hercegovina képviselőháza július 11-ét szintén emléknappá nyilvánította. Ez azonban csak a föderáció területén volt érvényes, a Szerb Köztársaságban ugyanis nem tartották meg. Az idén viszont a parlament döntése értelmében az egész ország területén gyásznapot hirdettek.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje a tömeggyilkosságok 15. évfordulóján elutasította annak a határozatnak az elfogadását, amely a gyilkosságok elítélésével foglalkozott.

2013 áprilisában a holland honvédelmi minisztérium bejelentette, hogy a holland állam fejenként 200 000 eurós kártérítést fizet három muzulmán családnak. Hozzátartozóikat ugyanis a holland tisztek 1995-ben kidobták a táborukból, ezután pedig a szerb erők kivégezték őket. Ezzel az ítélettel első alkalommal történt meg, hogy egy országot felelősségre vontak saját katonáinak az ENSZ-mandátum alatti tevékenysége miatt.

A holland bíróság tavalyi ítélete szerint Hollandia több mint 300 srebrenicai muzulmán gyermek és férfi haláláért felelős, mivel a szerb erők támadásakor az ENSZ-mandátum alatt a térségben állomásozott egy holland zászlóalj.

Az idén áprilisban Szerbia-szerte összesen hét személyt tartóztattak le az akkori erőszakos cselekmények miatt. Ez volt az első alkalom, hogy Szerbia területén tömeggyilkosság miatt tartóztattak le embereket.