Szeretnék
Neked ajándékozni
Határok nélkül
Mindent
De nem merek
Közeledben lámpaláztól
Reszketek
Semmit nem merek
Neked nyújtani
Csak ezt
A tegnap letépett
sárga gesztenyét.
(Mészáros István verse - Szerbből fordította: Sz. E.)
Az élet titokzatos táncot jár velünk. A játék már születésünk előtt megkezdődik.
Kell? Mégsem? Teher? Legyen? - Gondolkodik a leendő szülő, aztán vagy világra jövünk, vagy nem.
Az anya - jobbik esetben a család - mellettünk dönt. Azért, mert már késő mást tenni, esetleg nincs jobb megoldás, vagy éppen azért, mert már nagyon vártak ránk.
Ha világra jövünk, elvárják tőlünk, hogy mi legyünk a megtestesült tökéletesség. És ha mégsem? A szülő elfogad és törődik velünk, elfogad, mert mást nem tehet, elfogad, de iszonyúan szenved. A legrosszabb mégis, ha nem szeret.
Az idő, csak a mi kedvünkért, nem áll meg. A Sors a vállára vesz, akár egy folyó, amely hullámaira kap, maga előtt mindent elsöpörve halad, majd amikor legkevésbé várjuk, sziklába ütközik. Repülünk, értetlenül hadonászva, támaszt keresünk, de a hullám, melynek nem tudunk ,,megállj”-t parancsolni, kősziklához csap, megsérülünk, tovább úszunk vagy összetörünk.
Hihetetlen, de vannak közöttünk összetörhetetlenek. Ilyen Mészáros István is, aki Óbecsén született, és a sors fintora, hogy éppen a veterniki szellemi és halmozottan fogyatékos gyermekek és fiatalok otthonában nőtt fel. Sok mindentől megfosztva, de dacolva az élet minden törvényével, élni tud, és akar azzal, amit a puszta lét neki szánt, és hagyott, él, éltet, és továbbadja a fölösleget.
Verseit könyvekbe szedték azok, akik felfigyeltek rá, akik tudták, mekkora vágyakkal vívódva önti ki magából a gondolatok üzenetét. A lelke sír, szülőjét keresi, akitől nem volt alkalma elsajátítani az anyanyelvét. Zokog, mert egyetlen családja az otthonban élő baráti kör. Zúgolódik, aztán versbe öntve fájdalmát lassan megnyugszik. Talán éppen a témákat elválasztani hivatott címek hiánya utal arra, hogy az élet néha igazán mostoha, valamit felvillant előttünk, aztán meg könyörtelenül elragad. Maradunk ott, ahová az élet sodort, harcba szállva a hiánnyal és dacolva az egész világgal.
Aki fellapozza Mészáros István könyvben megjelentetett költeményeit, nem maradhat közömbös irántuk.
November folyamán az óbecsei könyvtárban Mészáros István könyvbemutatója lesz. A költőt szülővárosa hazavárja.