Bácskossuthfalván kiemelt szerepet kap a hagyományápolás, a népi értékek megőrzése és továbbadása, de a sportoláshoz és szórakozáshoz szükséges feltételek is megvannak. A részletekről Tímár Gabriella, az Ady Endre MK elnöke számolt be.

— A falu lakossága sajnos megfogyatkozott az utóbbi években, elöregedett, ennek ellenére továbbra sem beszélhetünk a programok hiányáról. A huszonnégy civil szervezetünk egyebek között a kultúra, sport, környezetvédelem, turisztika, mezőgazdaság, szociális védelem, helytörténet területén működik. Nagyon sok család érintett valamelyik civil szervezet munkájában. Igyekszünk színházi előadásokat, filmvetítéseket is elhozni a faluba, ezek mindig ingyenesek. Emellett könyvbemutatók és bálok is vannak, felújított könyvtár várja az olvasni vágyókat. A Rekreációs Központ a nyári időszakban lehetőséget ad a fürdőzésre. A sportolni vágyókat pilates, asztalitenisz, teke várja. A mesterséges tó környéke és a szőlőskertek ideálisak nagyobb sétákhoz vagy futáshoz. Sok civil szervezetnek van valamilyen rendezvénye, de akadnak olyanok is, amelyek inkább a saját berkeikben hoznak létre programokat, tehát nem a nagyközönségnek szólnak. A teljesség igénye nélkül említenék néhányat: a Monográfia-egyesület szervezi az augusztus 20-ai műsort, az I. világháborús megemlékezést, a könyvbemutatókat, míg az október 6-ai megemlékezést közösen hívják életre a Moravicai Értelmiségi Fórummal, a Papp Pál-cserkészcsapattal és a helyi általános iskolával. A Moravicai Értelmiségi Fórum jelentős eseménye a Papp Dániel-emlékest és a diákszínjátszó találkozó. Az Életfa Nagycsaládosok Egyesületéhez fűződik a Mézédes Délután, a Nyárzáró Palacsintaparti vagy a Családi Nap, a Rizling Egyesület hirdeti meg a Nemzetközi Pálinkafesztivált, az Ady Endre Művelődési Központ a Fonalgrafikai, Népművészeti és Nyári Tábort, az Ady-napot, az Őszi Népzenei Találkozót, a Tavaszi zsongás című amatőr-kézműveskiállítást, a farsangi, Mikulás-napi, Márton-napi és vizes játszóházat. A civil mozgalom nagyon erős a falunkban, jó az együttműködés a szervezetek, az intézmények, a helyi közösség, illetve Topolya Község között. Ez tartja a falut életben, itt mutatkozik meg a közösség fontossága.

Tímár Gabriella

* Mennyire aktív a helyi lakosság?

— Az egyik része nagyon lelkes, részt vesz több civil szervezet munkájában, eljönnek a rendezvényekre, de van egy passzív réteg is, mely inkább otthon marad. Új dolgokkal őket is próbáljuk bevonni, de nyilván mindenki eldönti, milyen mértékben kíván része lenni a közösségnek.

* Mutassuk be az Ady Endre Művelődési Központot!

— Csaknem 150 aktív tagja van, habár az évek során sajnos ez is csökkent. Gondot fordítunk az utánpótlás nevelésére, és annak ellenére, hogy kevesen vannak, akik vállalják a csoportvezetést, igen sokrétű élet zajlik a művelődési központban. A néptáncszakosztály a legtömegesebb, három csoportban dolgozik, a gyerekek és a fiatalok mintegy százan vannak, a népzenei szakosztály része az asszonykórus, és ismét szeretnénk lánykórust is indítani. A kézműveseknél a hímző-, a mézeskalács- és a gyertyaöntő csoport dolgozik folyamatosan. A tavalyi évadban öt szakkörrel vettünk részt a Nemzeti Művelődési Intézet A Szakkör programjában, és vannak, amelyek tovább folytatják a munkát e programon kívül is. Az idén egy szakkört neveztünk be, a natúr kozmetikát. A Csoncsikó játszóház, a ritmikai csoportok és a Délibábszínház gyerek bábjátszói színesítik a palettát, de ezenkívül a táborok szakosztályai és a 9 + 1 művésztelep is jelen van.

Őszi Népzenei Találkozó, a fotón balról Tímár Gabriella

* Az idén milyen programok várják az érdeklődőket?

— A hét szinte minden napján tartanak valamilyen foglalkozást a művelődési házban. Megkezdődtek a felkészülések, folynak a próbák. A tánccsoportok új koreográfiákat, a kórusok új dalcsokrokat tanulnak. Mindig igyekszünk eleget tenni minden felkérésnek, a lehetőségeink szabják meg, hogy milyen programokat szervezünk. Persze előfordul, hogy a „semmiből” csinálunk „valamit”, amikor a programokat úgy próbáljuk összeállítani, hogy nagyon kevés pénzből meg lehessen valósítani őket, illetve vannak pályázaton nyert eszközök, melyekből meg tudjuk tartani a rendezvényt. A már említett programjaink mellett az Ady-bál nyitja januárban a báli szezont, de nem marad el a nőnapi mulatság és az Erzsébet—Katalin-bál sem, valamint felkérésre rendszeres résztvevői vagyunk a művelődési műsoroknak. A református egyháznak készül egy kun hímes kollekció a templomba, négy hímző asszony hímezi a Budapesti Nemzeti Színház nagyfüggönyét. Juhász Anna már befejezte az ő részét, Kasza Szilvia még dolgozik, és ketten, Torok Márta és Seffer Katalin várják, hogy megérkezzen hozzájuk a függönyrész — egyébként a Kárpát-medencéből 68 hímző vesz részt a nagyfüggöny elkészítésében. A Dimalis borászatnak két hímzett nagy terítőn is szorgoskodunk, az egyik kun hímzéses, a másik színes szűcshímzéses lesz, mindkettő nagykunsági motívumokkal. A legkisebbeket a művelődési házban minden csütörtökön várja a Ringató, a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően. A falu életében két jelentős esemény van, május végén a Falunap és szeptember elején a Szüreti Napok, és említést érdemel még a Falukarácsony is.

* A felsoroltak mellett mire lenne még igény?

— Valójában sokféle tevékenység elérhető a faluban, tehát lehet találni elfoglaltságot a szabadidő hasznos eltöltésére, a civil szervezetekbe pedig bárki betagosodhat. Talán egy edzőterem jól jönne, ez a városokban már elérhető. Az igényeket nehéz felmérni, mert amiről azt gondoljuk, hogy kellene, sokszor kiderül róla, hogy csak néhány ember érdeklődik iránta. Lehetőségek vannak, faluhoz képest úgy gondolom, nem is kevés, ha valaki szeretne valamivel foglalkozni, van miből választania.

Az Ady Endre Művelődési Központ felvételei