Emlékezetes idők voltak azok, hiszen akkortájt a belvárosi Maroknyi népi táncegyüttes és kísérője, a Csörömpölő zenekar sem csupán „házon belül” tevékenykedett, és a fejértelepi meg az al-dunai települések táncos lábú fiataljait is felzárkóztatták az azóta sajnos köddé foszlott álomhoz. Hangulatos találkozója volt ez a rendezvény a szakmai megmérettetést vállaló vendégegyütteseknek és az általuk megbízást kapott népzenészeknek. Továbbá azoknak a pancsovai és hertelendyfalvi fiataloknak, akik a kilencvenes évek derekán az országszerte felkapott turbófolk helyett egy merőben más, valódi értékeket őrző és ápoló folklór éltetőit választották példaképül. Habár az ország gazdaságpolitikai válsága kreálta demográfiai szukcesszió e dél-bánsági térségben sem fejeződött még be, annyit máris tapasztalhatunk, hogy újak nem kerülnek, vagy csak elvétve, a kilépők helyére.
Sajátos változások természetesen a kétévente megrendezésre kerülő Silladri fesztivál körül is történtek. Mert habár a szervezési költségekhez az MNT, Pancsova város önkormányzata és a NIS Gazprom-neft kőolaj-finomító vállalat biztosított fedezetet, a szellemi és szakmai partner hiányát egyelőre nem volt, aki pótolja. Néma főhajtással adóztak az egybegyűltek a közelmúltban elhunyt dr. Szöllősy Vágó László emléke előtt is, majd beszédek hangzottak el, a reménynek többször is hangot adva. Tette ezt a maga módján nemcsak Rancz Emil, a pancsovai egyesület fiatal elnöke, hanem a város polgármesterének megbízásából érkező Miroslav Urošević művelődési tanácsos is, valamint a zsűrizést harmadízben vállaló Vörös Árpád, a budapesti TÉBLÁB Alapfokú Táncművészeti Iskola néptáncpedagógusa.
A régi paraszti házi táncmulatságok hangulatát idéző fesztiválon ezúttal három csoport mérte össze rátermettségét. A bírálóbizottság és a csoportvezetők által megszavazott díjakat a kishegyesi Rizgetős népi táncegyüttes tehette tarsolyába. Ők Kádár Ignác koreográfus vezetésével magyarpalatkai táncokat hoztak. A horgosi Gubanc táncegyüttes kamaracsoportja Horgos környéki táncokkal érkezett Szécsi Zsolt művészeti, továbbá Krsztin Tamara és Farkas Árpád csoportvezetők, illetve Micsik Béla törökbecsei tekerőlantos hangszeres kíséretében. A horgosiakat, akárcsak a tavalyelőtti Silladri bajnokait, a szatmári táncokkal fellépő újvidéki Csürdöngölő táncegyüttest, a Csalóka zenekar kísérte. Ez utóbbi csapat koreográfusa Kiss Zselykó—Zsiga volt.
A moderátori szerepet Nagy Mónika vállalta, Erős Mária keze munkáját pedig nemcsak a Csörömpölő zenekar kíséretében fellépő petőfis asszonykórus stilizált viselete, illetve az ízléses háttérdíszlet dicsérte, hanem a fellépő csoportok ajándékcsomagjába került székely varrottasok is. Erdei Ernő bácsi Méltó utód című egyesületi monográfiájával egyetemben.
A szokásokhoz híven erről a találkozóról sem maradhatott el a főtt szemes terebúza, a lángos, a kürtőskalács és a pálinka. A versenyt követő táncházi mulatság hangulatához a helybéli muzsikusok is hozzájárultak.