Sikertörténet

Sikertörténet

A Vajdasági Erdőgazdálkodási Közvállalat tavaly ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból készült el a cég egy évtizedét bemutató monográfia. A Tartományi Képviselőházban a minap megtartott bemutatón Pásztor István házelnök méltatta a közvállalat elmúlt tíz évét, majd Takács Márta, a Vajdasági Erdőgazdálkodási Közvállalat igazgatója tekintett vissza a kezdetekre.

A közvállalat megalakulását az omnibusztörvény tette lehetővé 2002-ben, előtte Vajdaság erdei is a Szerbiai Erdőgazdaság hatáskörébe tartoztak. Takács Márta 2005-ben került a cég élére. Rendkívül nehéz helyzetben vette át a vállalat irányítását, hiszen szervezetlenül és fegyelmezetlenül folyt a munka, veszteséges volt az ügyvitel, és óriási gondot okozott a több mint 1800 foglalkoztatott fizetésének az előteremtése. Az új igazgatónő vezetésével hatalmasat fejlődött a vállalat, s az eredmények már néhány év leforgása alatt kézzelfoghatóvá váltak.

— Gazdálkodásunk már a legmagasabb szintű nemzetközi szabványokat is kielégíti. Az FSC-szabvány sikeres bevezetésének hála fenntartható erdőgazdálkodást tudtunk megvalósítani. Ehhez hatékony szervezésre és a munkához való viszonyulás gyökeres megváltoztatására volt szükség. A piacgazdálkodáson kívül a környezetvédelmi szempontok és a szociális momentumok is előtérbe kerültek. Napjainkban e három pillérre támaszkodva működhet az erdőgazdálkodás. A hozzá hasonló profilú vállalatok az egész világon az FSC-minősítés elnyerését tartják a legfontosabb kritériumnak. E mérce teljesítésével megnyílt az út a kivitel előtt. Az FSC-minősítés öt évre nyerhető el. Az első ciklus az idén járt le. Tüzetes ellenőrzésnek vetették alá a közvállalatot, s büszkén mondhatom, hogy átmentünk a szigorú vizsgán. A Genfből érkezett szakemberek, akik a felmérést és az ellenőrzést végezték, elmondták, hogy kevés európai országban találkoztak ilyen magas szintű, az FSC-szabványt kimagaslóan teljesítő vállalattal, mint amilyen a miénk — nyilatkozta Takács Márta.

Amennyit kitermelnek, annyit el is ültetnek

A közvállalatnak jelenleg 1550 alkalmazottja van, közülük 250 erdészmérnök. Sem a tartományi, sem a köztársasági költségvetésből nem kap pénzbeli támogatást, önerőből tartja el magát, és nincs adóssága. Összesen 140 000 hektáron négy erdőgazdálkodásra osztva (Újvidék, Zombor, Szávaszentdemeter, Pancsova) végzi a munkáját, s van egy vadászattal foglalkozó részlege is. Az elmúlt tíz évben 96 km szakaszon erdei utakat épített ki. A gazdálkodáshoz tartozó erdők mintegy 60 százaléka védett területnek számít. A közvállalat legalább annyi fát ültet el, mint amennyit kitermel. Tavaly 500 hektárnyi területet telepített be kocsányos tölggyel és nyárfával. Évente mintegy félmillió köbméter fát — 70 százalékában nyárfát — termel ki.

Korszerű erdőgazdálkodás

Alkalmunk volt ellátogatni a Szerémség délnyugati részében található, több mint 22 000 hektárnyi Morović (egykori Marót) környéki erdős területekre, ahol a közvállalat korszerű erdőgazdálkodást, tudományos megfigyeléseket folytat, és a környezetvédelmi szempontokra is nagy hangsúlyt helyez. A tárolástól kezdve a vetésen át egészen a tölgyfa megszületéséig  figyelemmel kísérhettük a fa termésének, a makknak az útját, majd megtekinthettük, hogyan vágják ki másodpercek alatt a huszonöt éves nyárfákat a korszerű, Szerbiában csak itt használatos félmillió euró értékű gépek, s azt is láttuk, miként tisztítják meg s darabolják fel percek alatt az ágakat, a törzseket, mielőtt teherautóra teszik őket.

— Nagyon fontos, hogy stabil vállalattá váltunk. Piacgazdálkodás folyik nálunk, teljesen másként kell gondolkodnunk, másképp kell megszerveznünk a munkát, egyáltalán a cég működését. Ez nehéz feladat, mert meg kell felelnünk azoknak a követelményeknek, törvényeknek, amelyek a közvállalatok működésére vonatkoznak, másrészt elvárják tőlünk, hogy önerőből tartsuk fent magunkat. Fontos, hogy ugyanúgy, mint tavaly, az idén is tudjunk nagyberuházásokat tervezni, fejleszteni  a gépparkot, a felszereléseket, az információs és a kommunikációs rendszert — mondta az igazgatónő.

Szabó Attila felvételei a tartalmas délnyugat-szerémségi út legfontosabb állomásait és mozzanatait örökítették meg.

Címkék: Sikertörténet

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Sikertörténet
Heti Interjúnk
  • RENCSÉNYI Elvira
  • 2010.11.24.
  • LXV. évfolyam 47. szám
Sikertörténet
Körkép
Facebook

Támogatóink