* Az utóbbi években viszonylagos békéről és nyugalomról hallhattunk, vagy kaphattunk híreket a Közel-Keletről. Azt is mondhatnánk, hogy váratlanul érte a világot és Izraelt a Hamász támadása. Valójában mi zajlott az utóbbi időszakban a térségben, és miért alakulhatott ki a jelenlegi háborús helyzet?

— A Közel-Keleten egy normalizációs folyamat zajlott az elmúlt években, melynek célja — ha nem is a fegyveres konfliktusok lezárása, de — intenzitásuk csökkentése volt. Ennek Izrael csupán az egyik fontos szereplője volt, hiszen párhuzamosan az izraeli—szaúdi közeledéssel más kiegyezési folyamatok is zajlottak. Törökország is rendezte viszonyát számos arab állammal, Szaúd-Arábia normalizálta kapcsolatát Iránnal, és Szíriában Aszad elnök kormányának arab világba való visszaintegrálásával is igyekeztek enyhíteni a regionális feszültségeket. A Hamásznak ez a kiegyezési helyzet rendkívül veszélyes volt, ebből következően jó okunk van feltételezni, hogy a háború egyik kiemelt célja az izraeli—szaúdi normalizáció megállítása volt, és a feszültségek kiélezése. A másik oldalról ez a viszonylagos nyugalom arra késztette Izraelt, hogy a Hamászt ne tekintse jelentős fenyegetésnek, szemben Iránnal és a Hezbollahhal az északi határon, illetve egy esetleges felkeléssel a ciszjordániai területeken. Ennek a két folyamatnak az eredménye lehetett az a meglepetés, amelyet a Hamász okozott az október 7-ei, több mint 1500 terroristával végrehajtott támadásával a Gázai övezet határán lévő izraeli településekkel szemben.

* A Gázai övezetben körülbelül 2 millió ember él, akinek egyrészt kevés lehetősége van a menekülésre, másrészt jelentős részük áldozat. Milyen hónapok, esetleg évek várnak rájuk, ha a szigorú zárlat feltételei hosszú távon is fennmaradnak valamilyen formában?

— A Gázai övezet lakosai sajnálatos módon hozzá vannak szokva, hogy viszonylagos elzártságban élnek mind Izrael, mind Egyiptom irányából. Jellemző, hogy néhány évente ciklikusan elindul egy enyhülés, melynek keretében több áru érkezhet az övezetbe, és több palesztin vendégmunkás kap munkavállalási engedélyt Izraelben, ám a mostanihoz hasonló harcok mindig megakasztják ezeket a folyamatokat. Ha a korlátozások hosszú távon fennmaradnak, a 2 millió gázai polgár még inkább rá lesz utalva a nemzetközi segélyszervezetek és az Európai Unió támogatására. Izrael azonban kijelentette, hogy semmi sem marad úgy, ahogyan eddig volt.

* Szakértői vélemények szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb izraeli katonai válaszcsapása indulhat el hamarosan a Gázai övezetben. Legalábbis erre utal, hogy az izraeli haderő a már meglévő csaknem 200 000-es aktív állomány mellé további 300 000 tartalékost mozgósított. Valóban ez történhet a következő napokban, hetekben?

— Az izraeli politikai és katonai vezetőség a Hamász katonai infrastruktúrájának megsemmisítését és az október 7-ei terrortámadást kitervelő, illetve azt végrehajtó személyek likvidálását tűzte ki célul. Ehhez nem szükséges a Gázai övezetet teljes mértékben szárazföldi csapatokkal megszállni, és Izrael lehetőleg ezt el is kívánja kerülni, tekintettel az áldozatok nagy számára. A háborús cél közvetlen végrehajtása leginkább az izraeli légierőre hárul, és célzott vagy viszonylag célzott légicsapásokkal és dróntámadásokkal kívánják likvidálni a Hamász vezetőit, terroristáit. A szárazföldi erők két célt szolgálnak: egyrészt bizonyos, hogy korlátozott szárazföldi műveletek lesznek a Gázai övezetben, hogy egyes katonai célokat elérjenek, másrészt az övezet határán összevont mintegy 100 000 katona teszi lehetővé az övezet ostromát, és nyomást gyakorol mind a Hamászra, mind a többi regionális szereplőre. De a Gázai övezetbe való bevonulásnak az a veszélye is megvan, hogy a Hezbollah vagy esetleg más, az Irán által vezetett „ellenállás tengelyéhez” tartozó szervezet támadását is előidézi. Izrael el kívánja kerülni a többfrontos háborút, tehát nem valószínű a teljes szárazföldi támadás megindítása, de a fenyegetést Izrael fenn fogja tartani.

* Talán kevesen tudják, de a jelenlegi háborús övezet egy igazán nehéz terep. Az utcai harcok egyébként is minden fegyveres konfliktus legnehezebb részei. Gáza sikátorai, nehezen megközelítő területei, továbbá vízmosásai a Hamász harcosai számára menedéket nyújthatnak. Egyszóval ez a terep segítheti a további terrorista akciókat. Ön lát esélyt arra, hogy a közeljövőben felszámolják ezeket az illegális egységeket?

— Nem gondolom, hogy a Gázai övezetben teljes mértékben felszámolhatóak lennének a terrorszervezetek és a terrorista sejtek, ám a Hamász katonai infrastruktúrája olyan szintet ért el, amely Izrael számára elfogadhatatlan, és egyenesen vezetett az október 7-ei terrortámadáshoz, melyben több mint 1000 izraeli polgár vesztette életét. A terrorszervezetek felszámolása generációs folyamat, hiszen azok a fiatalok, akik végrehajtották a kegyetlenkedéseket, az Iszlám Állam dzsihádista propagandáján nőttek fel, kiegészülve a Hamász ugyancsak szélsőséges indoktrinációjával. Ezt a jelenséget nem lehet katonai eszközökkel átalakítani, de lehet olyan körülményeket teremteni, ahol egyrészt Izrael biztonságban tudhatja magát, másrészt nem jut el a dzsihádista propaganda a gázaiak széles tömegeihez, és jóval kedvezőbb életkörülmények mellett kevésbé lennének fogékonyak a szélsőséges uszításra. Ettől függetlenül a Gázai övezet hosszú időre a terrorizmus fészke marad, viszont az a cél, hogy az ne élvezze az eddigi kormányzó szervezet támogatását.

* Végül, de nem utolsósorban egy elhúzódó, hosszú évekig tartó háborús helyzet alakulhat ki, vagy éppen ellenkezőleg: most fog gyökeresen megváltozni, rendeződni a helyzet Izraelben?

— Úgy gondolom, hogy az izraeli társadalomnak nincs más választása, mint levonni a tanulságokat az elmúlt négy évből, és rendezni a viszonyokat. Egyrészt az ország már négy éve folyamatos belpolitikai válságban van, előre hozott választásokkal, tüntetésekkel, melyek az utóbbi egy évben erősödtek fel. A Hamász terrortámadásáért nem lehet az izraeli vezetőséget felelőssé tenni, ám a kezdeti védelem hiányosságai miatt mindenképp átfogó vizsgálat fog indulni, hogy kiderüljön, ki követett el mulasztást. A mostani helyzet azonban bizonyítja, hogy Izrael nem engedheti meg magának, hogy belső törésvonalak miatt gyengüljön az ország védelme, és nem lehet kivételezni társadalmi csoportokkal az ország katonai védelmében való aktív részvétel tekintetében. Ebből következően én úgy gondolom, hogy a Hamász az október 7-én indított terrorista háborújával éppen az ellenkezőjét fogja elérni annak, amit tervezett, vagyis az izraeli társadalom össze fog zárni, ennek következtében pedig az ország erősebb lesz, és még inkább keresni fogja a térségi együttműködési lehetőségeket, hogy garantálja biztonságát.