Az előadás-sorozat nem csupán az ismeretterjesztésre helyezi a hangsúlyt, hanem szakemberek bevonásával, szervezett előadásokkal gyakorlati segítséget is nyújt. Az első ilyen est vendégei Dudás Zita gyógypedagógus, gyermekpszichodráma-vezető, illetve Pavlović Márta fejlesztőpedagógus, integratív gyerekpszichoterapeuta-kiképző, szupervizor volt. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról, valamint az érintett gyermekre és szüleire tett hatásáról osztották meg gondolataikat.

Somogyi Tünde

A Szekeres László Alapítvány által szervezett Csütörtök Esték rendezvénysorozat új arculatot kapott. Ez nem jár teljes tartalmi változással, mivel a jól ismert és közérdeklődésre számot tartó programok továbbra is megmaradnak. Egyúttal a sorozat kibővül olyan témákkal és tematikával, amelyek korábban nem szerepeltek — emelte ki Somogyi Tünde. A Szekeres László Alapítvány ügyvezetője elmondta, az ötlet a Magyar Nemzeti Tanácsnak a SZLA épületében tartott kihelyezett pszichológus-továbbképzéséből ered, melyet január végén rendeztek meg. Az eseményen a Bethesda Gyermekkórház szakemberei tartottak előadásokat, melyeket szülői csoportfoglalkozás követett az ADHD témájában.

— Nagyon sok szülő vett részt a foglalkozáson, és azt tapasztaltam, hogy sokan kétségbeesettek, nem látják a kiutat, nem tudják, kihez fordulhatnak. Nem ismerik a szakembereket, a rendelkezésre álló foglalkozásokat, ezért a munkatársaimmal úgy döntöttünk, elindítunk egy rendezvénysorozatot ebben a témában. Nem csupán az ADHD-ra fókuszálunk majd, hanem általánosságban a gyermeknevelés kérdéseire is. A cél, hogy a szülők érezzék: nincsenek egyedül a problémáikkal. A foglalkozáson sokaknál megkönnyebbülést is tapasztaltam, amikor ráébredtek, hogy mások is vannak hasonló helyzetben. Kutatások szerint minden 20. gyermek ADHD-val küzd, ezért különösen fontos, hogy a szülők megfelelő tájékoztatást és támogatást kapjanak. Ha a beszélgetés vagy foglalkozás során egy mondat is megragad bennük, melyet később otthon alkalmazni tudnak, akkor már megérte megszerveznünk ezt a programot.

Az ADHD a figyelemhiány és a hiperaktivitás együttes jelenlétét takarja. A tünetek közé tartozik a folyamatos mozgás, az impulzivitás, a figyelmetlenség, a halogatás, a szétszórtság és a szabályok figyelmen kívül hagyása. Az érintett gyermekek sokszor hirtelen és indulatos reakciókat mutatnak, nem érzékelik a veszélyt, gyakran másznak fel magas helyekre vagy szaladgálnak. Nagyon komoly szülői figyelmet igényelnek, és ha ezt nem kapják meg, különböző módokon próbálják kikényszeríteni.

A januári csoportfoglalkozáson az előadó úgy kezdte, hogy vannak gyerekek, akik szőke hajjal és kék szemmel születnek, mások barna hajjal és fekete szemmel — és vannak az ADHD-s gyermekek. Ez egy diplomatikus megközelítés, mert ezek a gyerekek rendkívüli módon kimerítik a szüleiket, akik egymást hibáztatják, amiért nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet. A gyerekek meg önmagukat okolják, az osztálytársaik is őket, míg az osztálytársak szülei a családot ítélik el. Pedig itt nincs szó hibáról — ez egy veleszületett állapot, melyet nem lehet megváltoztatni, de lehet segíteni és megfelelő módon kezelni. A legfontosabb szerep a szülőké, hiszen ők tudnak közvetlenül hatni a gyermekükre, irányt mutatni neki. Akár egy sportág felé terelni, akár abban segíteni, hogy megtanulja kezelni az érzelmi kitöréseit és viselkedését.

Az ügyvezető elmondta, hogy a foglalkozásokra elsősorban a szülőket várják, de óvodai és iskolai szakemberek — pedagógusok, tanítók, tanárok és pszichológusok — jelentkezését is szívesen fogadják. Különösen azokét, akik szeretnének bővebb ismereteket szerezni a témáról, vagy más szemszögből kívánják megközelíteni ezt a problémát. Hozzátette, az est első két előadója korábban a Szabadkai Egészségház tanácsadó szakszolgálatán dolgozott, így sok érintett család számára ismerős lehet. A SzekerEST rendezvényein a jövőben is számítanak rájuk, miközben a szakmai kört pszichológusokkal, logopédusokkal és pedagógusokkal bővítenék. Az előadás-sorozat pedig nemcsak az ADHD-val foglalkozik majd, hanem más nevelési kérdésekkel is. Havi rendszerességgel terveznek előadásokat, valamint egy csoportos foglalkozás indítása is az elgondolások között szerepel az érintett gyermekek számára.

Nem gyógyítható, de enyhíthetők a tünetei

Minden egyén más, ezért az ADHD is eltérő formákban jelentkezik, és mindenki más körülmények között él. Ennek megfelelően a terápiának is egyénre szabottnak kell lennie — hangsúlyozta Dudás Zita. A gyógypedagógus rámutatott, az idegrendszer rendkívül összetett, és az ADHD esetében ezek az idegrendszeri sajátosságok még inkább összefonódnak. Bizonyos típusai, különösen a veleszületett, organikus eredetű ADHD esetében a tünetek gyógyszeres kezeléssel enyhíthetők. Általánosságban azonban a szakemberek inkább úgy fogalmaznak, hogy az ADHD nem gyógyítható, de a tünetei enyhíthetők.

— A gyógyszeres kezelés mellett számos egyéb módszer is segíthet. Ilyen például a megfelelő pedagógiai megközelítés, a napi rutin kialakítása, az idő strukturálása, valamint a mozgásos feladatok és játékok beépítése. Léteznek speciális terápiák is, például a homloklebeny-terápia, mely a frontális agykéreg stimulálását célzó mozgásos gyakorlatokon alapul. Bizonyos esetekben pszichoterápia is szükséges, különösen akkor, ha a gyermek szociáliskapcsolat-teremtési nehézségekkel küzd. Emellett a viselkedésterápia is hatékony lehet egyes érintetteknél. Fontos lenne minél többet beszélni arról, hogy az ADHD-val élő gyermekek a családokban, az óvodákban, az iskolákban, majd később a munkahelyeken is jelen vannak. Ha a társadalom jobban megérti és elfogadja őket, az hozzájárulhat ahhoz, hogy sikeresebben boldoguljanak a mindennapi életben, illetve kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket.

Dudás Zita és Pavlović Márta

Hozzátette, Vajdaságban sajnos kevés szakember érhető el ezen a területen, és leginkább gyógypedagógusok foglalkoznak az érintett gyermekekkel. Az ADHD diagnosztizálását azonban gyermekpszichiáternek kellene elvégeznie. A hivatalos protokoll szerint, ha megfelelő szakellátás állna rendelkezésre, a szülőknek már az első tünetek észlelésekor gyermekpszichiáterhez kellene fordulniuk a pontos diagnózis érdekében. Vajdaságban viszont sem magyar, sőt még szerb nyelven sincs elérhető gyermekpszichiáter.

Az ADHD diagnózisát gyakran túl könnyen rásütik egy gyermekre, pedig nem minden hasonló tüneteket mutató gyermek érintett — mutatott rá Pavlović Márta. A fejlesztőpedagógus szerint az ADHD-s gyermekek nehezen tartják meg a figyelmüket, fokozott a mozgásigényük, vagy nehezen kapcsolódnak másokhoz, a szófogadás pedig különösen problémás lehet. Egy valóban ADHD-s gyermek viselkedése egyébként nem nevelés kérdése, hiszen ennek hátterében orvosi és neurológiai tényezők állnak. Rámutatott, hogy ha egy szülőnek az első gyermeke ADHD-s, akkor számára ez a viselkedés tűnhet normálisnak, hiszen nincs viszonyítási alapja. Az érintett családokban ez a működés mindennapos, így sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá a probléma, amikor a gyermek kortársközösségbe kerül. Ilyenkor derülhet ki, hogy nehezen kapcsolódik a társaihoz, gondot okoz neki a fegyelem betartása, és nem figyel az óvodapedagógusokra. Az óvónők gyakran panaszkodnak, és ilyenkor merül fel a kérdés: mit lehet tenni, és valóban van-e valamilyen fejlődési eltérés a gyermeknél? Mint mondta, a magyar anyanyelvű gyermekek esetében annak idején a tanácsadóban a szegedi gyermekklinika gyermekpszichiáteréhez irányították a családokat, mivel ott magyarul beszélő szakember állt rendelkezésre. A pszichiátria területén belül vannak szakemberek, akik az ADHD vagy az autizmus diagnosztikájára specializálódtak. A gyermekpszichiátria az ADHD-t a fejlődési rendellenességek közé sorolja. Bár az állapot idővel változhat, annak mértéke és üteme egyénenként eltérő. Fontos, hogy a valódi ADHD-s gyermekek számára nagy segítség, ha a szülő aktívan jelen van az életükben, és külső iránymutatással támogatja őket.