home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
„Segíteni a délvidéki magyarságot és megerősíteni pártunkat”
Talpai Lóránt
2013.03.20.
LXVIII. évf. 12. szám
„Segíteni a délvidéki magyarságot és megerősíteni pártunkat”

Tisztújító kongresszust tartott a Magyar Remény Mozgalom. A párt újonnan megválasztott elnökét, László Bálintot kérdeztük az MRM eddigi tevékenységéről és terveikről

* A Magyar Remény Mozgalom első ízben tartott tisztújító kongresszust. Önt megválasztották a párt elnökének. Hogyan értékeli az újraválasztását?
— A Magyar Remény Mozgalom viszonylag fiatal szervezetnek számít itt a Délvidéken, ezért sokunk számára ez volt az első megmérettetés. Kevés időnk és pénzük volt az esemény megszervezésére. Ennek ellenére sikeres kongresszust tudhatunk magunk mögött. Hogy milyen céllal tartottuk a tisztújítást? Elsősorban azért, hogy értékelhessük eddigi munkánkat, valamint hogy újragondoljuk a terveinket. Rendeztük a sorainkat, továbbra is reálisan viszonyulunk a délvidéki helyzethez. Habár lehetőségeink korlátozottak, a jövőben is elszántan próbáljuk megvalósítani elképzeléseinket. Nekünk az elkövetkező időszakban kettős feladattal kell szembenéznünk. Egyrészt orvosolni próbáljuk a délvidéki magyarság gondjait, másrészt szervezettebbé szeretnénk tenni a pártunkat. Szeretnénk megerősíteni a helyi szervezeteinket, megszüntetetni az úgynevezett fehér foltokat, azaz tagságot létrehozni azokban a helységekben, amelyekben eddig nem voltunk jelen. Pontosan emiatt kezdtünk bele egy tagosítási akcióba, amely az ősz közepéig fog tartani.

* Mennyire elégedett pártja eddigi tevékenységével? Mit emelne ki az elmúlt évek politikai történései közül?
— A kongresszuson konkrétan értékeltük, hogy milyen eredményeket tudunk felmutatni a mögöttünk álló három és fél év után. Mivel nem voltak képviselőink a vajdasági, illetve a köztársasági parlamentben nehezen tudtuk megvalósítani céljainkat. Pedig számos javaslatot dolgoztunk ki. Olyanokat, mint például a büntetőtörvénykönyv módosítása, vagy a zéró tolerancia bevezetése a kis és nagy értékű lopások vonatkozásában. Ezeket a javaslatokat más pártok, többek között a VMSZ is fontosnak tartja manapság. Ezáltal talán most jött el az ideje annak, hogy az említett törvények kidolgozásra kerüljenek. A vagyon-visszaszármaztatási törvény kapcsán szintén szerettünk volna változásokat eszközölni. Egyrészt nagyon lassan zajlik a folyamat, másrészt maga a törvény továbbra is kollektív bűnösséggel bélyegzi meg az itt élő magyarokat, németeket vagy bolgárokat. A politikai ügyeken kívül szeretném hangsúlyozni, hogy az MRM szociálisan érzékeny párt, ezáltal a munkavállalók problémáira is többször felhívtuk a figyelmet. Szeretnénk, ha a jövőben ugyanolyan szigorúan büntetnék azokat a munkaadókat, akik nem fizetnek a munkavállalóiknak. Adott esetben börtönbüntetést is kaphatnának, ugyanúgy, mint Nyugat-Európában. A büntetőügyeknél maradva: köztudomású, hogy mi javasoltuk először Szerbiában a polgárőrség bevezetését. Sajnos, ez ügyben nagy ellenszelet tapasztaltunk. A kormány folyamatosan arra hivatkozott, hogy nincs megfelelő törvényi szabályozás. Szeretnénk, ha a jövőben lenne, és ugyanúgy működhetnének a polgárőrségek, mint Magyarországon. Nekünk több településen sikerült — ha ideiglenesen is — járőrszolgálatot létrehoznunk, amit rendkívül jó dolognak tartunk. A közbiztonság érdekében továbbra is szeretnénk segíteni az önkormányzat és a rendőrség munkáját. Visszatérve a szociális témákra: az elmúlt évek során javaslatot dolgoztunk ki az önkormányzatok számára pénzmegtakarítással kapcsolatban. Skandináv példából kiindulva azt javasoltuk az önkormányzatoknak, hogy vonják össze a közvállalatokat, ezáltal hatékonyabban működhetnének és kisebb pénzekből. Végül fontosnak tartom még elmondani, hogy a mi pártunk volt az egyedüli, amely az elmúlt időszakban többször felhívta a figyelmet az irányított betelepítésekre. Furcsának tartjuk, hogy a nyugat Európából kiutasított menekültek jelentős része magyar többségű, vagy magyar lakta településekre kerül. Ráadásul az irányított betelepítést a szerb alkotmány is tiltja. A magyarverésekre, atrocitásokra is folyamatosan felhívtuk a figyelmet. Viszonylag régóta hangsúlyozzuk, hogy tiszta magyar oktatási rendszert kellene kiépíteni. Ezáltal számtalan konfliktust lehetne megakadályozni a diákok között az iskolákban.

* Milyen tervekkel vág neki a Magyar Remény Mozgalom a következő négy esztendőnek? A Délvidék területi autonómiájáért folytatott harcon kívül milyen egyéb, fontos céljaik vannak?
— A magyar területi autonómia kérdésével mindenképpen foglalkozni fogunk a továbbiakban is. Szeretnénk elérni, hogy a zömmel magyar lakta települések, önkormányzatok egy autonóm régiót képezhessenek. Mi ebben az ügyben csupán annyit követelünk, mint amennyit jelenleg a szerb kormány követel a Kosovóban élő szerbek számára. Az autonómia ügye mellett készülünk a jövő évi Nemzeti Tanács-választásokra. Körülbelül 35 jelöltet tervezünk állítani. A jövőben érthető módon szeretnénk több képviselővel jelen lenni az országos kisebbségi önkormányzatban. Ezenkívül szeretnénk, ha újraindulna az EMI-tábor itt a Délvidéken. Mint ismeretes, a rendkívüli politikai nyomás miatt a magyarországi szervezők elálltak a tábor megszervezésétől. Mi lényegesnek tartjuk, hogy újra legyen egy találkozóhelyük azoknak fiataloknak, akik számára fontosak a nemzeti értékek.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..