Az aracsi Pusztatemplomnak, a délvidéki magyarság egyik jelképének a legszükségesebb restaurálása mintegy 20 ezer euróba kerülne. Az épület román stílusú, a kutatók többsége a XII. századra teszi a templom létrejöttét, de vannak olyanok, akik a XI., sőt a X. századot jelölik meg születési időszakként. VI. Pál pápa a Szent István alapította monostorokról szóló felsorolásában megemlíti az aracsi Pusztatemplomot is, építése ezek szerint az 1030-as években történhetett egy régebbi keresztény templom romjaira. A téglaépítmény 26 méter hosszú és 15 méter széles, amelyet faragott mészkővel díszítettek. Eredetileg torony nélküli, az északi, csúcsíves tornyot később, 1380 körül illesztették hozzá. A nyolc pillér, valamint a két gerinchordó oszlop kőből van kifaragva, levelek díszítik, van azonban egy kivétel, amelyen emberi alak tartja a vállkövet. A nyugati homlokzatnál helyezkedik el a főhajóba vezető bejárat, felette pedig a rózsaablak.
Aracs romjai a Bánság területén, az egykori Torontál vármegyében a keresztény magyar kultúra legrégebbi emlékjelének tekinthetők. Első alkalommal az 1092-es szabolcsi zsinaton említik. Valószínűleg a tatár támadás döntötte romba, de IV. László uralkodása idején Erzsébet királyné költségére a templomot és a monostort helyreállították, és a ferenceseknek adták át. Amikor 1551-ben Aracsot elfoglalták a törökök, a monostort fölégették. Később a környék lakossága elköltözött, így vált a rom pusztatemplommá a szántóföldek közepén a Törökbecséről Beodra felé vezető úttól mintegy öt kilométerre, a mai Aracs helységtől hét kilométerre. Csoda, hogy a történelmi sorsfordulók viharában megmaradt a magyarság ezeréves ittlétének bizonyítékaként. A bánsági rónaságból méltóságteljesen kiemelkedő, még mostani állapotában is monumentális aracsi templom nemzeti közösségünk történelmi múltjának, anyagi és szellemi kincseinek, önismeretének a jelképe lett.
Már az 1800-as évek közepén és második felében is voltak ásatások a rom körül, két alkalommal konzerválási, illetve javítási munkálatokat végeztek, de miután Magyarország határain kívülre került, még magányosabb lett a Pusztatemplom. 1970-ben kezdték meg a rendszeres régészeti kutatásokat a templomnál és a körülötte épült kolostornál és falunál. 1971 és 1976 között a Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet közreműködésével restaurálták a Pusztatemplomot, majd ismét feledésbe merült, egészen a kilencvenes évekig, amikor volt néhány rendezési és takarítási akció. 2000-ben a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatalból küldöttség érkezik, amely megállapítja, hogy a Pusztatemplom minimális restaurálása 15--30 millió forintba kerülne. Ugyanebben az évben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kétmillió forintot ítélt meg, de mivel az összeget csak a munkálatok elvégzése után folyósították volna, a tevékenység el sem kezdődhetett.
Tordán 1999-ben alakult meg az Aracs Pusztatemplom Hagyományápoló Társaság, amely minden évben emlékműsort szervez, az Aracsi Harangok Alapítvány pedig 2003-ban jött létre. 2004 augusztusában a Pusztatemplom mellett haranglábat és harangot állítottak fel. Ezenkívül az alapítvány téglajegyeket bocsátott ki, amelyek 50, 100, 200 és 1000 dináros címletekben a Vajdasági Magyar Szövetség irodáiban vásárolhatók meg. A cél tulajdonképpen a vajdasági kegyhelyek felújítása, a Pusztatemplom azonban elsőbbséget élvez.
(-)