Rózsafüzér Királynője, könyörögj érettünk!

Rózsafüzér Királynője, könyörögj érettünk!

Az ünnep kialakulásáról és jelentőségéről

1571-et írunk. A Jón-tengeren, a Görögországhoz tartozó Patraszi-öbölben nagy csata készül. Nagyjából 600 hajó áll készenlétben, a Földközi-tenger összes gályájának 70 százaléka. Több mint 140 000 ember várja az összecsapás kezdetét. Katonák, tengerészek, evezősök, rabszolgák készülnek a harcra.

I. Szulejmán oszmán szultán északnyugat felé terjeszkedett, és Málta 1565. évi sikertelen ostroma után megtámadta Magyarországot. Szigetvár ostroma közben azonban életét vesztette. A törökök így visszavonulásra kényszerültek, ám nem sokáig tartott a „tétlenkedés”: az új szultán, II. Szelim úgy döntött, hogy a Földközi-tengeren folytatja a hódítást. Ez okos és megfontolt döntésnek bizonyult a részéről: a katolikus államok ugyanis belső gondokkal küzdöttek, a legnagyobb kihívás számukra a reformáció visszaszorítása volt. Az, hogy egyesítsék haderejüket az oszmán sereg ellen, most egyáltalán nem szerepelt a prioritások között.

V. Piusz pápa volt az, aki nyughatatlan természetének köszönhetően folyamatosan, már 1566 óta szorgalmazta egy egységes keresztény hadsereg felállítását. Végül 1571 májusában állt össze a Szent Liga, és október 7-én került sor a végső összecsapásra. Hogy a csatában sikeresek legyenek a keresztény seregek, V. Piusz pápa folyamatosan imádkozott, és erre serkentette a katonákat is. Éjjel-nappal mondták a rózsafüzért, a pápa szemei előtt pedig látomás jelent meg: látta, hogy a csatában a keresztény seregek kerekednek felül. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér-imádságnak, illetve Mária közbenjárásának tulajdonította. Egy évvel később, 1572-ben ültek először ünnepet a Győzelmes Nagyasszony tiszteletére. Ezek után az ünnep néhány évszázadon át többször is dátumot váltott. Végül 1913-ban X. Piusz pápa helyezte vissza az eredeti napjára, október 7-ére. XXIII. János pápa 1960-ban adta az ünnepnek a Rózsafüzér Királynője nevet.

A rózsafüzért — más névvel a szentolvasót — megváltásunk történetének nagy eseményeiről, tehát hitünk titkairól elmélkedve imádkozzuk. A szentolvasó imádkozását a Hiszekeggyel kezdjük, majd egy Miatyánkot mondunk három Üdvözléggyel, melyekbe Jézus neve után egy-egy kérést illesztünk, majd egy Dicsőség következik. Minden tized egy Miatyánkkal kezdődik, ezután tíz Üdvözlégyet mondunk, végül egy Dicsőséggel zárunk. A tized előtt vagy minden Üdvözlégyben Jézus neve után elmondjuk a titkot is. Hétfőn és szombaton az örvendetes titkokat, kedden és pénteken a fájdalmasakat. Szerdán és vasárnap a dicsőséges rózsafüzért imádkozzuk, csütörtökön pedig a világosság rózsafüzérét. Érdekesség, hogy ma már interneten is lehet rózsafüzért mondani: 2009-ben indult útjára az a program, amelynek keretében Skype-on a világ minden tájáról bejelentkezhetnek az emberek, és konferenciahívással mindennap együtt imádkozhatják a szentolvasót.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Rózsafüzér Királynője, könyörögj érettünk!
Képmás
Facebook

Támogatóink