A bejelentést nagy felháborodás követte, néhány nappal később a köztársasági elnök már arról beszélt, nem 15, hanem 30 napot hagyhatnak jóvá az általános orvosok. A szigorítás oka pedig az, hogy a kimutatások szerint rengetegen élnek vissza az országban ezzel, és orvosi kapcsolataik segítségével minden alap nélkül mennek el betegszabadságra, hogy elkerüljék a munkát.

Korábban is szigorítottak már a szabályozáson, akkor azt vezették be, hogy a betegszabadság időszaka alatt a munkavállaló az alapfizetése 65 százalékára jogosult, és bónuszokat sem kaphat. Egy idő után viszont ennek már semmi hatása sem volt, sokan így is inkább azt választották, hogy ne járjanak be a munkahelyükre. Ennek természetesen számos oka lehet, a lustaság csak az egyik, a „teszek a világra” hozzáállás a másik, de sok esetben a „betegszabadságon” levő ember vagy máshol vállal munkát feketén több pénzért, vagy a családjával, illetve a ház körüli vagy a mezőgazdasági teendőkkel tölti az időt. Ahogy az is hozzájárulhat, hogy a minimálbér összege nem csökkenthető, tehát ha valaki minimálbérért dolgozik, akkor ezt az összeget abban az esetben is meg kell kapnia, ha betegszabadságon volt. Ha magasabb lenne a fizetés, nyilván nem érné meg álbetegen elmenni máshova feketén dolgozni.

Fotó forrása: Tanjug

A tervezett módosítás

Az egészségbiztosításról szóló törvény tervezett módosítása értelmében tehát az általános orvos a jövőben legfeljebb 30 napra írhat ki betegszabadságot, minden ezt meghaladó távolmaradást egy bizottságnak kell jóváhagynia. A szigorítás nem vonatkozik az onkológiai betegekre, a frissen műtöttekre és a várandósokra.

A Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülete szerint semmi nem támasztja alá azokat az állításokat, amelyek szerint csalnak az orvosok és a munkavállalók, illetve azokra nézve is sértő az állítás, akik rendszeresen fizetik az egészségbiztosításukat, vagyis a fizetésük több mint 10 százalékát erre fordítják. (Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy bejelentett munkahely esetén a munkavállaló nem dönthet arról, akarja-e, hogy ezt a 10,3 százalékot levonják a fizetéséből.)

Dr. Danica Grujičić egészségügyi miniszter szerint viszont beszédesek azok az adatok, amelyek szerint az eddigi 60 napos betegszabadságok esetén a betegek java része a szabadság 58. napján gyógyult fel hirtelen. Mint mondta: annak, aki valóban beteg, semmilyen félnivalója nincs, hiszen a bizottság jóváhagyja majd a betegszabadság meghosszabbítását.

A Munkaadók Uniója szerint évente mintegy 40 000-en vesznek ki betegszabadságot ok nélkül. A betegek jogait védő egyesület úgy véli, mindig mindenki csak a visszaélésekről beszél, de azt senki nem emlegeti, hogy sokan azok közül, akik magánvállalatokban dolgoznak, akkor sem mernek betegszabadságra menni, amikor az indokolt lenne, mert féltik az állásukat.

A miniszter bírálata

A Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülete nemcsak az egészségbiztosításról szóló törvény tervezett módosítását bírálta, hanem dr. Danica Grujičić illetékes minisztert is. Az egyesület állítja, a tárcavezető nem képes arra, hogy az egészségügy legalább egy alapproblémáját orvosolja, ezért inkább újabb és újabb terheket ró az emberekre. A miniszternek és a kormánynak inkább azzal kellene törődnie, hogy megoldják, ne kelljen több mint egy évet várni egy-egy operációra, vagy fél évet egy-egy vizsgálatra, vagy hogy ne legyen gyógyszerhiány. A bírálatok arról is szólnak, hogy a kormány (és annak minisztere) a külföldi munkaadók panaszaira hivatkozva akarja szigorítani a törvényt, mely így a szerb munkavállalók életét nehezíti majd meg.

A miniszter bejelentéseit már korábban is sok bírálat érte. Akkor támadta az orvosszakma a leginkább dr. Danica Grujičićet, amikor arról beszélt, az állami intézményekben dolgozó orvosoknak meg kellene tiltani a magánpraxist.