Párbeszédet kell kezdeni az autonómiáról

Az autonómiáról folytatandó magyar—román párbeszédnek a Székelyföldön kell megkezdődnie — állapították meg a részvevői annak a politikai kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a múlt szombaton tartottak meg Sepsiszentgyörgyön az Autonómia és regionalizmus — Az évtized kihívása című konferencia keretében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Bálványos Intézet által szervezett tanácskozáson részt vevő székelyföldi román politikusok is támogatták azt, hogy tisztázó nyilvános vita induljon az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek közt a székelyföldi román kisebbség aggályairól. Marius-Lucian Obreja liberális szenátor úgy vélekedett: az autonómia azért lett tabutéma Romániában, mert a politikusok szavazatszerzésre használják, különféle értelmezést tulajdonítva neki. A kerekasztal magyar részvevői kifejtették: a románok identitását kulturális autonómia védené, ha Székelyföld területi autonómiát kapna. (MTI/MNO.hu)

„Hiba volt beengedni a magyarokat”

Látványos hiba volt az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedni Nagy-Britanniába a közép- és a kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit — írta szerdán megjelent cikkében Jack Straw. Szövegében a lengyel és a magyar vendégmunkásokat emelte ki. A brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa — aki a 2004. évi EU-bővítés idején külügyminiszter, előtte pedig belügyminiszter volt — választókerületének lapja, a Lancashire Telegraph által közölt cikkében úgy fogalmaz: a bevándorlási korlátozásokról való lemondás „jó szándékú politika volt, melyet elfuseráltunk”.

„Az egyik látványos hiba — melynek elkövetésében én is részt vettem, igaz, nem egyedül — az volt, hogy feloldottuk az átmeneti korlátozásokat az EU-ba 2004 közepén felvett kelet-európai országokkal, például Lengyelországgal és Magyarországgal szemben” — írta a jelenleg alsóházi képviselőként politizáló Straw. Elismerte, hogy a későbbi fejlemények tükrében értéktelennek bizonyult az a bizonyos — egyébként alapos kutatásra épített brit belügyminisztériumi — előrejelzés, amely évi 5—13 ezerre becsülte az új EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók várható számát, mivel például 2010-ben a nettó bevándorlás ezekből az országokból csaknem negyedmillió főnyi volt. (MTI)

Harc nélkül nem adná a náciktól szerzett műkincseket

Elmondása szerint „megtartja” a műkincseit Cornelius Gurlitt, az a nyolcvanéves német férfi, akinek a lakásán másfél éve egy hatalmas, több mint 1400 festményből álló gyűjteményt találtak, köztük Picasso, Chagall, Dix és Matisse eddig nem ismert képeit. Gurlitt erről a Spiegel riporterének beszélt, ragaszkodva ahhoz az állításához, hogy apja, Hildebrandt legálisan szerezte a festményeket, melyeket ő harc nélkül átadni márpedig nem fog. A Spiegel három napot tölthetett el a szívproblémákkal küzdő férfival, aki azt mondta: reméli, hogy találnak valamiféle megoldást, ő legalábbis bizonyítani tudja, hogy nem csalt adót, és nem is sikkasztott. Az elutasítás még sokba kerülhet neki, az ügyet eredetileg megszellőztető Focus szerint ugyanis a berlini kancellári hivatal és a bajor igazságszolgáltatás azt szeretné elérni, hogy Gurlitt lemondjon az 590 kép tulajdonjogáról. Ennek fejében a férfi ellen nem emelnének vádat, és lezárnák az ügyet. Hildebrand Gurlitt a húszas és a harmincas években rengeteg festményt vásárolt a német államtól, főleg a náci hatalomátvétel után. Ezek olyan művészek alkotásai voltak, akiket a rezsim „degenerált”-nak tartott. A remekműveket a nácik elrabolták, elkobozták vagy kikényszerített adásvétellel szerezték meg az eredeti tulajdonosoktól. 21 bekeretezett és 1285 keret nélküli képről van szó. A gyűjteményt jelenleg ismeretlen helyen őrzik. (NOL.hu)

Kétszázezer dokumentumot szivárogtathatott ki Snowden

Elérheti a kétszázezret az Edward Snowden által közrebocsátott, szigorúan titkos hírszerzési dokumentumok száma — közölte Keith Alexander tábornok, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója. A Reuters szerint Alexander ezt még október 31-én jelentette ki egy baltimore-i rendezvény alkalmával, a média azonban nem figyelt fel rá. A tábornokot arról kérdezte a hallgatóság, mit tesz az amerikai hatóság azért, hogy megakadályozza az NSA valamikori informatikusát az információk kiszivárogtatásában. „Bárcsak volna rá lehetőség, hogy megakadályozzuk. A Snowden által újságíróknak átadott dokumentumok száma ötven- és kétszázezer között mozog. Folytatódni fog a közzétételük” — mondta Alexander. A brit hírügynökség megjegyzi, hogy míg a Wikileaks internetes portál által korábban közreadott amerikai diplomáciai iratokon legfeljebb „bizalmas” minősítés állt, a Snowden révén napvilágra kerültek „szigorúan bizalmasak” vagy annál is magasabb szintű titkosítás alatt állnak. (MTI)

Haiyan után: nehéz megtalálni a holttesteket a romok között

Lassan halad a halottak temetése, a járványok elleni védekezés, valamint az eltűntek utáni kutatás a Fülöp-szigetek középső részén fekvő Tacloban városban, ahol hatalmas pusztítást végzett a Haiyan tájfun. Leyte tartomány fővárosának polgármestere, Alfred Romualdez elmondta: rendkívül nehéz rábukkanni a hallottakra a rengeteg törmelék és rom közepette. A többségében római katolikus vallású országban vasárnap miséken emlékeztek meg az áldozatokról. A félig romba dőlt Santo Nino-templomban Amadero Alvero atya kijelentette: „A történtek ellenére hiszünk Istenben. A templom épülete megsemmisülhetett ugyan, de hitünk töretlen maradt...” A november 8-ai tájfunnak a Fülöp-szigeteki kormány adatai szerint 3633 halálos áldozata van, több százezer épület megsemmisült vagy megrongálódott. Az eltűntként nyilvántartottak száma 1179, a sérülteké pedig 12 500. Az ENSZ becslése szerint 9—13 millió kárvallottja van a természeti katasztrófának, és hárommillió ember vált hajléktalanná a csaknem 100 milliós lakosságú országban. (MTI/MNO.hu)