HÉT RÉGIÓ. Boris Tadić államfő kijelentette, hogy Szerbia regionalizációja két lépésben történne: az első 2013-ban, a második lépés 2020-ban, a törvénytervezet pedig azért jó, mert lehetővé teszi, hogy a gazdagoktól elvéve a szegényebb régiók fejlődjenek. ,,A regionalizáció nem Szerbia felosztása, hanem a gazdagság felosztása és olyan lehetőségek megteremtése, hogy az ország fejletlen részei arányosabban fejlődjenek' -- nyilatkozta a DP és Szerbia elnöke annak kapcsán, hogy a köztársasági parlamentben napirendre tűzték az ország régiókra való felosztásának a tervezetét. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője erre azt mondja: ,,Nem értjük, miért kell ennyit várni. Nem értjük, hogy mi fog történni 2020-ban. A Robin Hood-i eszme helyett pedig a kormánynak inkább arról kellene gondolkodnia, miként tudja befektetésbaráttá tenni az országot.' Nos, úgy látszik, Robin Hoodnak megint jelenése lesz Belgrádban. Megint, hiszen annak idején -- akkor még a Jugoszlávia fővárosának számító Belgrádban -- gyakran számítottak a szolgálataira. Mi, fejlettek, kötelesek voltunk pénzzel támogatni a fejletlen Kosovót és Montenegrót. Ezt a sarcot ,,önként és dalolva' ugyanúgy fizette a zágrábi és a ljubljanai munkás, mint a magyarkanizsai vagy a szabadkai... Aztán jött Milošević, aki a neves útonálló helyett az egyszerűbb módszert választotta: kivette az államkasszából, ami a bölcső, Kosovó (no meg a hű alattvalói) számára kellett...
Visszatérve a törvénytervezetre: Básztor Bálint szerint a Szerbia régiókra való felosztásáról szóló tervezet semmi újat nem hoz, mert a 7 régió csak statisztikai régió lesz. A régiónak nem lesz hatásköre, nem lesz terve, nem lesz vagyona és bevételi forrása sem. ,,Az új jogszabálynak csupán annyi a jelentősége, hogy a 7 régió könnyebben fog pályázni támogatásért az EU előcsatlakozási alapjainál.' A törvénytervezet ismertetőjében Mlađan Dinkić gazdasági miniszter elmondta, hogy Szerbiát hét régióra osztanák: Vajdaságra, Belgrádra, Közép-, Kelet-, Nyugat- és Dél-Szerbiára, valamint Kosovóra. Ezeket a régiókat és a bennük levő önkormányzatokat fejlettségük alapján fogják osztályozni. A régiók esetében 2, az önkormányzatok esetében 4 csoport lesz -- az önkormányzatoknál kormánytámogatásra a 2., a 3. és a 4. csoport számíthat. Sajnos, mondta, az önkormányzatok 40%-a a negyedik csoportba tartozik.
CSAK ÁMÍTÁS. Az ellenzék sem támogatja a törvénytervezetet, mert az nem biztosítja, hogy megtörténjen a tényleges decentralizáció, a törvénnyel csak ámítják a polgárokat. Az LDP elnöke, Čedomir Jovanović szerint egyrészt pusztán statisztikai regionalizációval nem lehet az állam hatékonyságát növeli, ezért vissza kell vonni a tervezetet. Másrészt ezzel a törvénytervezettel a kormány csupán menekülni próbál a Vajdaság statútumának a kérdése elől. S ez utóbbi megállapítással még a Szerb Haladó Párt elnöke, Tomislav Nikolić is egyetért.
A Danas napilap (június 9.) újságírója egyébként rákérdezett Tadićra: A Vajdaság statútumának mi a sorsa? És hogyan kommentálja azokat a vádakat, amelyek szerint a statútummal kapcsolatos kijelentéseivel alkotmánysértést követ el? ,,Nem sértem, hanem védem az alkotmányt. Vajdaság statútumának összhangban kell lennie Szerbia alkotmányával. A Vajdaság statútumának és a hatásköri törvénynek a kérdésével nem kellene várni, de ezt úgy kell megoldani, hogy beleépítjük abba az elképzelésbe, amelynek célja Szerbia regionalizálása és a régiók egyenletes fejlődése.'
A VÍZUMLIBERALIZÁCIÓ ÉVE? ,,2009 a vízumliberalizáció éve lesz' -- jelentette ki Olli Rehn, az EU illetékese, aki szerint Brüsszel még a nyáron javasolni készül a nyugat-balkáni vízumliberalizációt. Rehn Brüsszelben találkozott a múlt héten Szerbia külügyminiszterével, Vuk Jeremićtyel a vízummentesség feltételeiről, s elmondta: a vízumliberalizációval kapcsolatos tárgyalások során Belgrád mindvégig építőjellegű és bizalomra érdemes hozzáállást tanúsított. A hágai törvényszékkel való együttműködéssel kapcsolatban Olli Rehn úgy fogalmazott, hogy ,,nincs kétsége az új szerb kormány ez irányú elkötelezettségének kérdésében'. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a szarajevói televízió a múlt héten olyam amatőr videofelvételeket mutatott be, amelyek állítólag 2008-ban készültek, főszereplője pedig a háborús bűnök elkövetésével vádolt Ratko Mladić. Rehn kétségét fejezte ki, hogy tavalyi felvételekről van szó, mivel a Mladićtyal kapcsolatos utolsó hiteles információk 2006-ból származnak. Belgrádban az ügy kapcsán sajtótájékoztatót tartott Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel való együttműködéssel megbízott testület elnöke, és elmondta: a Ratko Mladićról készült felvételek több mint nyolc éve készültek, de van közöttük régebbi is. Az a képsor, ahol a lányával látható, legalább 15 éves lehet, hiszen Mladić lánya 1994-ben öngyilkos lett.
Brüsszelben egyébként a múlt hétvége lobbizással zajlott, hiszen hétfőn (lapzártakor) ülésezett az EU külügyminisztereinek tanácsa, mely Szerbiával kapcsolatban két kérésben hoz/hozott döntést: a vízumliberalizáció ügyében és az átmeneti kereskedelmi megállapodás ügyében. Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára az ülés előtt azt nyilatkozta a Danas napilapnak: ,,Az EU decemberben hozza meg döntését a vízummentességről'.
HÁBORÚS USZÍTÁS. Bruno Vekarić, a háborús bűnökkel foglalkozó belgrádi ügyészség sajtószóvivője bejelentette: az ügyészség komolyan elemzi némely médiumok esetleges felelősségét a volt Jugoszlávia területén dúló háborúk idején megjelentetett írások, műsorok kapcsán. Sajtóértesülések szerint az ügyészségi vizsgálat tárgya lesz a Politika és a Večernje novosti napilap, a Tanjug hírügynökség, valamint a Belgádi Televízió és az Újvidéki Televízió, illetve a háborús években ott uralkodó szerkesztéspolitika és egyes újságírók ténykedése. A háborús uszításáról hírhedt tévés, Milijana Baletić a B92 adásában szerepelve büszkén kijelentette: csak a dolgát végezte, és a hadszínterekről ,,magas professzionális szinten' tudósított.
VILÁGJÁRVÁNY. Az Egészségügyi Világszervezet a múlt csütörtökön a legmagasabb szintre, hatos fokozatra emelte az új típusú (H1N1) influenzával kapcsolatos készültséget -- világjárvánnyá nyilvánította a betegséget. Erre -- globális influenzajárványra -- már 41 éve, 1968 óta nem volt példa. A világjárvánnyá nyilvánítás napján, június 11-én az adatok mintegy 28 000 fertőzöttről szóltak a világ 74 országában és 141 halálesetet jegyeztek. Ausztráliában 1263, Nagy-Britanniában 750 fertőzöttről tudnak, a legtöbb megbetegedett (majd 3000-et) Kanadában van, s csak az elmúlt néhány napban 533 új fertőzöttet regisztráltak. A szomszédos Romániában 10 betegről tudnak. Nálunk, Vajdaságban a két fertőzésgyanús esetében (Újvidék, Nagybecskerek) kiderült, hogy nem új típusú influenzájuk van. Lapzártakor érkezett a hír: Európában elvitte első halálos áldozatát a H1N1, az elhunyt egy skóciai illetőségű nő.
A kegyelmi kérvényről
A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége 2009. június 8-án tárgyalt a temerini fiúk ügyében benyújtott kegyelmi kérvényről. ,,Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a VMSZ formailag ugyan nem csatlakozhat a kegyelmi kérvényt közvetlenül aláírókhoz, az Elnökség megítélése szerint az ügy támogatása mindannyiunk számára fontos, a magyar közösség érdeke. A fenti megfontolás alapján a VMSZ elnöksége ezúton biztosítja erkölcsi támogatásáról a kegyelmi kérvény beadóit' -- olvasható a párt múlt pénteken kiadott közleményében. A közleményre közleménnyel reagált a szenttamási székhelyű Emberi Jogi Központ, mely pontosít: nem a kegyelmi kérvényt kell aláírni, hanem az azt támogató petíciót.