A hagyományos, azaz a fosszilis energia híve, amit a kampány során többször is nyomatékosított. Azt ígérte például a tengeri szélerőművek építésével kapcsolatban, hogy leállítaná, mert azok veszélyesek a bálnákra. Lényegében ez a szemlélet is tekinthető környezetkímélő álláspontnak, olyannak, amely egy lépéssel továbbgondolja a dolgokat. De viccesen, szintén a kampány során, azt is mondta, hogy „repeszteni, fúrni fogunk, baby”, ami a gyakorlatban a fosszilis eredetű energiahordozók kitermelésének fokozása.  És azt is megígérte, hogy egy év alatt a felére csökkenti az energiaárakat. A világgazdasági folyamatok, de országunk, valamint legfontosabb kereskedelmi partnereink szempontjából is kedvező hatása lenne az energiaárak csökkenésének. Sőt! Nyilván a bálnák is jobban járnának, de az ő véleményük egyelőre megfejthetetlen számunkra. Arra, hogy Donald Trump ténylegesen is ismét elnök legyen, január 20-áig kell még várni. A kampányban tett ígéreteinek beváltására — vagy be nem váltására — pedig még annál is többet. Ha intézkedéseivel valóban felére csökkenti az energiaárakat, az a szerbiai átlagember pénztárcájára is hatással lesz/lehet.

A tőzsde már reagált Trump győzelmének hírére. Az energiaszektorban, ezen az óriási és meghatározó iparágon belül földrengésszerű mozgásokat produkált a választási eredmény. A szélerőműveket és napelemeket gyártó cégek részvényeinek értéke csökkent, a mélytengeri olajfúrásban érdekelt vállalatok részvényei pedig szárnyalni kezdtek.

A „zöld” részvények brutális mélységekbe süllyedtek a 2020 végi csúcsokhoz képest. Az energiaátmenet azonban hosszú távon — ha kisebb sebességgel is, de — nagy valószínűséggel haladni fog előre. Elon Musk is erről győzködheti majd a Fehér Házban az elnököt, akivel a korábbi véleménykülönbözőségük ellenére most a jelek szerint jó viszonya lesz. Benne van azonban a pakliban az is, hogy mindez a labdarúgásban testcselként ismert „megmozduláshoz” hasonló, és egyes üzleti körök már készülnek arra, hogy a „zöld” részvények jelentős részét olcsón felvásárolják, abban a reményben, hogy azok egy idő után majd ismét felértékelődnek.

Annak valóban van némi esélye, hogy a januárban megalakuló új, amerikai adminisztráció egyfelől az importvámok kivetésével, másrészt a belföldi kitermelés felpörgetésével lenyomhatja az üzemanyagárakat. Trump emellett a geopolitikai feszültségek mérséklésével is tehet majd az olcsóbb olajért. A védővámok ugyanakkor visszavethetik az európai és a kínai gazdaságot, mérsékelve a kőolaj iránti keresletet, ami szintén oda hat majd ki, hogy olcsóbb lesz az üzemanyag. Az Egyesült Államokban a feltárást és a kitermelést, illetve az ilyen téren végrehajtott tőkebefektetéseket adókedvezményekkel stimulálhatják.

Egyes elemzők szerint az új amerikai elnök az OPEC+ olajkartell feletti befolyását is latba vetheti majd, hogy meggyőzze az olajexportáló országokat a termelés növeléséről, ami szintén az árak csökkenését eredményezné. De a republikánus jelölt elnöksége vélhetően a geopolitikai feszültségek mérséklődéséhez is vezethet, hiszen olyan kijelentéseket tett, hogy képes lesz rövid idő alatt békét teremteni.