Utazni jó (lenne)
Több fővárosi iskola néhány száz diákja csalódottan vette tudomásul, hogy a várva várt osztálykirándulásból egyelőre semmi sem lesz. Szeptembertől szigorították a kontrollt, így gyakran fordul elő, hogy bár úgy tűnik, minden készen áll a hosszabb-rövidebb útra, a közlekedési rendőrök mégsem engedélyezik az indulást. Vagy az autóbusz műszaki állapotában találnak kifogásolnivalót, vagy a sofőrök bizonyulnak túl fáradtnak, esetleg hiányzik a szükséges engedélyük, csupán az igazolást tudják felmutatni, hogy a kérelmet megfelelően benyújtották. Az egyik belgrádi iskola diákjai Szlovéniába indultak, Magyarországon át, ami öt órával meghosszabbította az utat, viszont a horvát határnál visszafordították őket, merthogy nem voltak rendben a papírok, melyeket az utasszállítóknak kell beszerezniük. Nebojša Arsov, a közlekedési rendőrség vezetője elmondta, az elmúlt napokban tíz autóbuszt zártak ki a forgalomból, melyek diákokat vittek volna kirándulásra. Az indulás előtti ellenőrzésen nem találtak mindent rendben a járművel, ezért rendkívüli műszaki vizsgát rendeltek el, melynek során a gyanújuk beigazolódott. Öt autóbuszban a fékek nem működtek megfelelően, kettőben az irányítással akadtak gondok, egyben a gumik állapotát kifogásolták — részletezte. Az iskolaigazgatók és az utasszállító vállalatok fél vagy egy órával az indulás előtt küldik műszaki ellenőrzésre az autóbuszokat, így a gyerekek akár órákat is kénytelenek várni — panaszolta. Bejelentette, az ügyészséggel együttműködve azt szeretnék elérni, hogy bűnvádi feljelentést tehessenek azon utasszállító vállalatok ellen, amelyek sofőrjeiket a kirándulás előtti napon is dolgoztatják, majd igazolást adnak ki arról, hogy az előírásnak megfelelő ideig pihentek. (Politika)
Megy a vonat, megy a vonat…
2021 őszétől fél óra alatt juthatunk el Újvidékről Belgrádba — vonattal. Két év múlva befejeződnek a tartományi székváros és a főváros közötti gyorsvasút munkálatai — ígéri a közlekedési és infrastrukturális kérdésekkel megbízott miniszter, Zorana Mihajlović, aki a múlt hét közepén tekintette meg, hogyan halad a korszerűsítés. Az Újvidék és Szabadka közötti szakaszon csak jövőre, valószínűleg februárban vagy márciusban kezdődnek el a munkálatok. A szerb fővárostól Magyarország határáig vezető teljes szerbiai szakasz befejezésére pedig még négy évet kell várni, 2022–2023-ra teljesíthető az akár 200 km/h sebességgel való száguldást lehetővé tevő pálya elkészülése. A Belgrád központja és Ópázova közötti szakaszon tett látogatása során a miniszter újságíróknak elmondta, hogy a beruházás Szerbia és Magyarország számára egyaránt jelentős, majd hangsúlyozta, Délkelet-Európa legnagyobb és legértékesebb beruházásáról van szó, ami nemcsak azért fontos, mert sokkal gyorsabban utazhatunk majd, hanem azért is, mert így Szerbia bekapcsolódik a kínai kezdeményezésre épülő, új selyemútnak is nevezett nemzetközi kereskedelmi útvonalba. A Belgrád—Budapest gyorsvasút megépítése mintegy 4 milliárd euróba kerül, a szerbiai szakaszra pedig 2 milliárd eurót kell költeni. (Szerbiai RTV)
Hiányzik a vállalkozói szellem a termelőkből
Új törvényekkel rendezné az ország a mezőgazdasági termények árát, elkészülne a felvásárlók nyilvántartása, és meghatároznák, ki számít hivatásos mezőgazdasági termelőnek, az állattenyésztők pedig tíz évre kaphatnának földet. Erről beszélt Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter Óbecsén a termelőkkel, ahová Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár is ellátogatott. Húsz növénykultúra legalacsonyabb árát határozzák majd meg a 2020., 2021. és 2022. évre, a régió, az EU és az orosz piacon végzett kutatások alapján — ígérte Nedimović, hozzátéve, hogy az itthoni termelők legnagyobb gondja, hogy nincs tapasztalatuk a piackutatás terén, hiszen 1945 és 1990 között az állam mindent garantált a mezőgazdászoknak, így kiveszett belőlük a vállalkozói szellem. (Vajdasági RTV)
A nyitókép illusztráció (Pazovaindjija.com)