A múlt heti szerb sajtóban a számok kerültek előtérbe. A koszovói parlament az 1974. évi határokról vitázott, Merkel kompromisszumot sürget, és nem maradhatott el a készülő Srebrenica-határozattal kapcsolatos csörte sem. A szerb miniszterelnök Budapesten tárgyalt magyar kollégájával. Míg a veszteséges Srbijagas továbbra is szórja a pénzt, addig a bankok újabb elbocsátásokat hajtanak végre.
Az 1974. évi határok
A koszovói parlament elfogadta azt a rezolúciót, amely az 1974. évi alkotmányban leírt határokat állapítja meg Szerbia, illetve Montenegró felé. A javaslatot hetvenkét képviselő támogatta, kilencen pedig ellenezték. (B92)
Merkel üzenete
Angela Merkel német kancellár azt üzente Belgrádnak és Pristinának, hogy eljött az ideje a kompromisszumoknak, mert csak a párbeszéd teszi lehetővé a két ország európai integrációját.
„Eljött az ideje a kompromisszumoknak” — mondta a német kancellár asszony, miután Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel tárgyalt Berlinben. A találkozás során Merkel nyomatékosította azt is, hogy a koszovóiaknak semmi esélyük sincs menekültstátust kapni Németországban, s a német kancellár egyúttal sürgette annak a bíróságnak a felállítását is, amely a Koszovói Felszabadítási Hadsereg által elkövetett bűncselekményeket tárja majd fel. (Tanjug)
Retorikai csörte a britekkel
Ivica Dačić szerb külügyminiszter az ENSZ BT-nek küldött levelében országa nevében felszólította az ENSZ tagállamait, hogy utasítsák el a britek Srebrenica-határozat-tervezetét, mely szerinte a régió destabilizálását eredményezheti. A Večernje novosti által ismertetett levélben a többi közt az áll, hogy a brit javaslat elfogadása Bosznia-Hercegovinára nézve, de mindent összevetve az egész Nyugat-Balkánon beláthatatlan következményekkel járna. (Večernje novosti)
Nikolić Putyinnak „könyörög”
Tomislav Nikolić szerb államelnök arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy országa vétózza meg az ENSZ-ben a britek Srebrenica-határozatát. A brit javaslatról az ENSZ BT lapzártánk után, vélhetőleg július 7-én fog dönteni. (Tanjug)
A kerítés kérdése a szerb—magyar kormánycsúcson
Az eddigieknél jóval mérsékeltebben nyilatkozott Aleksandar Vučić a budapesti magyar—szerb kormánycsúcson az épülő kerítésről. Noha a szerb kormányfő szerint ez a téma igen kellemetlenül érinti országát, meghallgatta Orbán Viktor ezzel kapcsolatos érveit is. „Elismerem, megijedtem, amikor meghallottam a migránsok potenciális számával kapcsolatos adatokat. Államunknak most már a magyar rendőrség is segít, és az első napon 615 illegális bevándorló határátlépését hiúsítottuk meg” — mondta Vučić. (Večernje novosti)
Pénzszórás
Dušan Bajatović, a legveszteségesebb szerb közvállalat, a Srbijagas igazgatója összesen 420 000 euró értékben 12 terepjáróra írt ki közbeszerzési pályázatot. A Blic úgy értesült, hogy miután Aleksandar Vučić miniszterelnök februárban a gépjárműpark karcsúsítására szólította fel a közvállalatokat, Bajatović 16 Škoda Superb és Zastava személygépkocsit adott el. Ezeket cseréli most sokkal drágábbakra. A Srbijagas igazgatójának döntését eddig számos közéleti szereplő illette kritikával. Mlađan Kovačević professzor szerint „Bajatović elveszett a térben és az időben. Míg az állam takarékoskodása miatt csökkentik a fizetést és a nyugdíjat, addig ő a luxust részesíti előnyben.” (Blic)
Folytatódnak az elbocsátások
A szerbiai bankok az elmúlt időszakban „karcsúsítás” céljából mintegy 500 munkahelyet szüntettek meg. Az egyik bankban 210 fős leépítés volt, egy másikban pedig 200 embernek mondtak fel. Nagyjából 50 fiókot zártak be. A helyzetet jól ismerők arra is figyelmeztetnek, hogy az országban működő bankok nagy bajban vannak, mivel pénzbőség van, ám ezeket az eszközöket nem tudják kihelyezni. Dušan Uzelac, a kamatica.com gazdasági portál munkatársa szerint a gondot az is növeli, hogy az idén 2013-hoz viszonyítva a negyedére csökkent az érdeklődés a lakáshitelek iránt. 2010 és 2013 között a szerbiai bankok egyébként 4800 embert bocsátottak el. (Blic)