Kilencezren kerülnek lapátra

Az év végéig összesen kilencezer embernek mondanak majd fel a közszférában — jelentette be Kori Udovički önkormányzati miniszter. Hozzátette: a végrehajtó hatalomban 4600-ra becsülik a munkaerő-felesleget, az önkormányzatokban pedig 4468-ra. A miniszter asszony azt is hangsúlyozta, ez a mostani becslés, nem pedig a végleges szám.     (Blic)

45 605 dinár az átlagfizetés

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint az áprilisi nettó átlagbér 45 605 dinárt tett ki, ez a márciusihoz képest nominálisan 5,8, reálisan 5,3 százalékos növekedés. Áprilisban az átlag bruttó bér 62 532 dinár volt.

Ugyancsak a Köztársasági Statisztikai Hivatal hozta nyilvánosságra, hogy a szerb GDP az idei év első harmadában 1,8 százalékkal esett a tavalyi év azonos periódusához viszonyítva.     (Tanjug)

Csúcstalálkozó Tiranában

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök Tiranába látogatott, ahol Edi Rama albán kollégájával folytatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon igen feszült volt a légkör, erről tanúskodott a két kormányfő sajtótájékoztatója is. A megbeszélések középpontjában a koszovói kérdés állt, melyben a két kormányfő továbbra sem tudott közös nevezőre jutni. Biztató azonban, hogy Vučić ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, noha a kérdésben a két ország véleménye homlokegyenest eltér egymástól, a különbözőségeket nem háborúval, hanem dialógussal kell megoldani. A tárgyalások során infrastrukturális kérdések is napirenden voltak, ezek közül pedig a legfontosabb az egészen az albán tengerpartig húzódó Niš—Priština-autópálya megépítése.     (Tanjug, Beta, B92)

Albániának hátsó szándékai vannak

— Ramának kiváló PR-tanácsadói vannak, akik elmagyarázták neki, hogy mit mondjon arról, hogyan fogja a két ország rendezni a kapcsolatát, hogyan fognak az albánok és a szerbek együttműködni. Ez a mostani találkozó mindkét fél, de főleg a szerbek számára „szükséges rossz”, mivel ez az egyik feltétele az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Ettől függetlenül Albániának hátsó szándékai vannak Szerbiával kapcsolatban — mondta Miša Đurković, az Európai Tanulmányok Intézet munkatársa a B92 televízió A nap témája című műsorában. Aleksandar Živković történész szerint a tiranai találkozó csupán egy marketingfogás volt, annál is inkább, mert a szerb—albán viszony az elmúlt két évszázadban az állandó harcok jegyében telt.     (B92)

Thaçi és a per

Igen indulatosan reagált a szerb politikai elit Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter ama kijelentésére, amely szerint országa — népirtás vádjával és kártérítést követelve — pert fog indítani Szerbia ellen. Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-irodájának vezetője szerint Koszovó egyszerűen nem perelheti be Szerbiát, mert nincs rá oka, másrészt pedig azért sem, mert Koszovó nem is állam. 

Koszovó a feltételek feltétele

Wilhelm Heinz, Németország belgrádi nagykövete a múlt héten azt nyilatkozta, országának az az érdeke, hogy Szerbia mihamarabb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Ez viszont csak akkor lesz lehetséges, ha végre megoldódik a Koszovó-kérdés. A nagykövet tagadta, hogy a megoldáson a szakadár tartomány függetlenségének elismerését kell(ene) érteni. Heinz szerint a két félnek a jó szomszédsági viszony megteremtésére kell törekednie. (Tanjug)