home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Regényhősök nyomában Lőcsén
Tóth Lívia
2013.05.15.
LXVIII. évf. 20. szám
Regényhősök nyomában Lőcsén

Nagy örömmel fogadtam felvidéki barátaink ötletét, hogy látogassunk el Lőcsére. A készülődésben természetesen az is benne volt, hogy közös történelmünk egy újabb helyszínét ismerhetem meg -- a város a középkor végétől Trianonig Szepes vármegye székhelye volt —, de gondolatban kamasz- és ifjúkorom film- és olvasásélményeit is felelevenítettem. Eszembe jutott Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regénye és Mikszáth Kálmán utolsó nagy alkotása, A fekete város, melynek kiadását az író már nem érte meg.

Annak idején az 1971-ben forgatott azonos című filmsorozatot az egész család nagy izgalommal nézte. A hétrészes televíziós változatban olyan híres színészek játszottak, mint Bessenyei Ferenc, Kállay Ilona, Benkő Péter, Gobbi Hilda, Máthé Erzsi, Szirtes Ádám, Páger Antal, Venczel Vera és Nagy Gábor. Mivel a könyvet még nem ismertem, romantikus hevülettel vártam, beteljesedik-e a fiatal lőcsei szenátor, majd főbíró, Fabricius Antal és Otrokócsy Rozália szerelme. És közben rajongtam a jóképű színészért, Nagy Gáborért.

Lőcse óvárosát ma is a 17. századi városfalak övezik, bástyatornyaiból öt, kapuiból három (a Kassai-, a Ménhárdi- és a Lengyel-kapu) maradt meg. Egyik szimbóluma a 13. századi főtéren álló gyönyörűséges régi városháza. A film nagy részét ezen a helyszínen forgatták, és itt fejezték le Görgey Pál alispánt is. Az épület jelenleg a Szepesi Múzeum Lőcse történelmét bemutató állandó kiállításának ad otthont. A 28 keresztgerendás nagy tanácsteremben őrzik a „lőcsei fehér asszony”, Korponay Jánosné Géczy Julianna fára festett képét.

A városháza előtt áll a vasból készült fekete szégyenketrec, melyet utoljára 1850-ben használtak. Ide zárták ugyanis az éles nyelvű, ledérebb nőszemélyeket. A közeli harangtorony 1651-ben épült, harangjai több mint 300 évesek. A Szent Jakab-templomot, a kassai dóm után a jelenlegi Szlovákia területének második legnagyobb gótikus templomát 1245-ben kezdték építeni, és száz évig tartott, mire befejezték. Eredeti formáját ma is őrzi. Belső berendezésének legnagyobb értéke a több mint 18 méter magas, a világ egyik legnagyobb gótikus oltára, a szárnyas főoltár, melyen kívül még hét régibb mellékoltára van, de említést érdemel az 1672-ben készült reneszánsz szószék és az 1632-ben krakkói mesterek által készített orgona is.

A főteret több mint 50 figyelemreméltó polgári és patríciusház övezi. Közöttük van a Thurzó-ház, Jókai Mór izgalmas történetének a kiindulópontja.

Nagyon sokat írhatnék még erről a festői szépségű kultúrtörténeti gyöngyszemről, amely 2009 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, de akkor nem maradna hely a fotóknak. Melyekhez egyébként feleslegesek is a szavak.

A szerző és Barát István fotói

 

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..