Regényhősök nyomában Lőcsén

Regényhősök nyomában Lőcsén

Nagy örömmel fogadtam felvidéki barátaink ötletét, hogy látogassunk el Lőcsére. A készülődésben természetesen az is benne volt, hogy közös történelmünk egy újabb helyszínét ismerhetem meg -- a város a középkor végétől Trianonig Szepes vármegye székhelye volt —, de gondolatban kamasz- és ifjúkorom film- és olvasásélményeit is felelevenítettem. Eszembe jutott Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regénye és Mikszáth Kálmán utolsó nagy alkotása, A fekete város, melynek kiadását az író már nem érte meg.

Annak idején az 1971-ben forgatott azonos című filmsorozatot az egész család nagy izgalommal nézte. A hétrészes televíziós változatban olyan híres színészek játszottak, mint Bessenyei Ferenc, Kállay Ilona, Benkő Péter, Gobbi Hilda, Máthé Erzsi, Szirtes Ádám, Páger Antal, Venczel Vera és Nagy Gábor. Mivel a könyvet még nem ismertem, romantikus hevülettel vártam, beteljesedik-e a fiatal lőcsei szenátor, majd főbíró, Fabricius Antal és Otrokócsy Rozália szerelme. És közben rajongtam a jóképű színészért, Nagy Gáborért.

Lőcse óvárosát ma is a 17. századi városfalak övezik, bástyatornyaiból öt, kapuiból három (a Kassai-, a Ménhárdi- és a Lengyel-kapu) maradt meg. Egyik szimbóluma a 13. századi főtéren álló gyönyörűséges régi városháza. A film nagy részét ezen a helyszínen forgatták, és itt fejezték le Görgey Pál alispánt is. Az épület jelenleg a Szepesi Múzeum Lőcse történelmét bemutató állandó kiállításának ad otthont. A 28 keresztgerendás nagy tanácsteremben őrzik a „lőcsei fehér asszony”, Korponay Jánosné Géczy Julianna fára festett képét.

A városháza előtt áll a vasból készült fekete szégyenketrec, melyet utoljára 1850-ben használtak. Ide zárták ugyanis az éles nyelvű, ledérebb nőszemélyeket. A közeli harangtorony 1651-ben épült, harangjai több mint 300 évesek. A Szent Jakab-templomot, a kassai dóm után a jelenlegi Szlovákia területének második legnagyobb gótikus templomát 1245-ben kezdték építeni, és száz évig tartott, mire befejezték. Eredeti formáját ma is őrzi. Belső berendezésének legnagyobb értéke a több mint 18 méter magas, a világ egyik legnagyobb gótikus oltára, a szárnyas főoltár, melyen kívül még hét régibb mellékoltára van, de említést érdemel az 1672-ben készült reneszánsz szószék és az 1632-ben krakkói mesterek által készített orgona is.

A főteret több mint 50 figyelemreméltó polgári és patríciusház övezi. Közöttük van a Thurzó-ház, Jókai Mór izgalmas történetének a kiindulópontja.

Nagyon sokat írhatnék még erről a festői szépségű kultúrtörténeti gyöngyszemről, amely 2009 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, de akkor nem maradna hely a fotóknak. Melyekhez egyébként feleslegesek is a szavak.

A szerző és Barát István fotói

 

Címkék: Lőcse

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink