Tisztelt Hét Nap Szerkesztősége!
Gyermekkorom óta olvasója vagyok a Hét Napnak (ugyanabban az évben születtünk) és mindig elégedett voltam a tartalommal (különben nem vásárolnám évtizedek óta), de az utóbbi időben valahogy megváltozott a lap arculata, úgy tűnik túlságosan részrehajlók lettek, sőt nem állnak a tolerancia magaslatán azokkal szemben, akik talán másként gondolkodnak, pártonkívüliek vagy netán más a hitük és értékrendjük. Vonatkozik ez pl. arra a pártfunkcionáriusra, aki egyszer kijelentette: ,,Mi csak a történelmi egyházakat támogatjuk' (királyi többest használva) vagy pl. arra az újságíróra (híven az említett politikai irányvonalhoz), aki hetet-havat összehord a Hit Gyülekezetéről, mellesleg pedig fogalma sincs arról, mi a szekta (bár egy újságírónak nem ártanak utánanéznie, és legalább az alapvető fogalmakat ismernie arról, amiről ír.) Nos, ezért nem értem a Hét Nap állásfoglalását e téren, vajon miért engedi meg embereknek, hogy a ,,hasukra csapva' írjanak ,,jó' sok rosszat valamiről, amit, ugye, rágalmazásnak is nevezhetnénk. Ennyi rosszindulat hogy szorulhat egy újságíróba? Hogy beszélhet keresztény értékrendről? Jó lenne, ha esetleg megmagyarázná, mit ért keresztény értékrend alatt, amit cikke szerint ő és a hozzá hasonlók képviselnek pl. a Hit Gyülekezetével szemben. Vagy azt hiszik, az ő fejük világít a sötétben? Mármint hogy túlságosan feltöltődtek a mustgázkamrában. Ilyen ember kultúrájának az alapja (értsd: nem része) a kereszténység, a vallás? Az ő kultúrája, vallása mit tett a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegekért? Az ő vallása tömegességét és segítőkészségét nézve már nem kellene, hogy ilyen nincstelenség peremén vegetáló családok legyenek!
Ahelyett, hogy ,,jópofáskodik' a lapban, melynél a kenyerét keresi, tenne inkább valamit az általa említett szellemi fogyatékos családért, hiszen akiket kiszolgál az ilyenfajta uszító, emberi méltóságot megcsúfoló irománnyal, a neki dobott koncból részesíthetné őket is.
A látványrendezvényekről szólva, melyek szerinte többszörös költségeket emésztenek fel, vajon az újságírók zsebéből fizetik-e? Vagy az államkasszából? Nem, hanem az odajárók adományából, és nem az adófizetők zsebéből.
Mellesleg megemlíteném, hogy a budapesti Hit Gyülekezetébe ismert személyiségek is járnak rendszeresen, közöttük politikusok, művészek, sportolók, sőt újságírók is, akik arról írnak, amiről meggyőződtek. (Istenem, és ezeket valaki cukros bácsinak nevezi!)
Végezetül, hogy félreértés ne essék: ezt a levelet nem a gyülekezet nevében írtam, kizárólag a saját nevemben. Emberként így reagáltam erre az írásra, de keresztényként bocsánatot kérek, ha valakit megsértettem.
Tisztelettel