Mint fogalmaz, húsz éven át mások ötleteit valósította meg, de egy idő után feltette magának a kérdést: hol vagyok ebben én? Szabadidejében magyar nemzeti grafikák készítésébe kezdett. Ezeket rovásírással írt szövegekkel egészítette ki. Azt mondja, amikor feleségével együtt a fiának segítettek a cirill ábécé elsajátításában, arra gondolt, hogy mi, vajdasági magyarok ismerjük ezt az írásmódot, de az ősi magyar rovásírást csak kevesen. Így belemélyedt a témába, megtanulta a rovásírást, melyet azóta is alkalmaz a munkáin. Főként hétvégenként rajzol, s ezeket a munkákat a közösségi oldalra, a világhálóra is feltölti.

Alkotásai hamar népszerűek lettek, a világ minden tájáról megtekintették őket az emberek. Sőt, más művészeket is inspirálnak a rajzai. A szabadkai grafikus-dizájner neve már Ausztráliában is ismert: egy sydney-i magyar rádiós műsorvezető felkereste, és interjút készített vele. Az amerikai egyesült államokbeli Georgiából is felfigyelt rá egy szegedi házaspár, mely a déli államban egy táborozóhelyet hozott létre az USA-ba kiköltözött magyar családok gyermekeinek. Számukra is Nagy Perge László tervezte meg a vizuális arculatot.

Csaba királyfi, a Csillagösvény vezére

— 2000-ben indult a dizájneri karrierem. Reklámfelületeket, cégarculatokat, logókat terveztem. Egy grafikai cégben kezdtem, majd a társammal együtt vállalkozást nyitottunk, társtulajdonos voltam. Nyolc év munka után más utakat kerestem magamnak. 2008-tól az internet segítségével otthonról kezdtem el dolgozni a világ minden tájára. Ezt igazából nem is tekintem munkának, ez egy velem született dolog, mert gyermekkorom óta állandóan rajzoltam, kreatívkodtam. Hat éve vagyok a jelenlegi munkahelyemen, grafikusként, webdizájnerként tevékenykedem, itthonról pedig rajzolok.

* Hogyan kezdődött a nemzeti ihletésű grafikák készítése?

— Régi álmom volt, hogy megtanuljam a rovásírást, ahogy jutott rá időm, elkezdtem a rovásábécével foglalkozni. Akkor azt gondoltam, ez a betűk elsajátításából áll, holott ennél sokkal többről van szó. Négy éve foglalkozom ezzel, nemcsak az írással, hanem magyar mintákba rejtett üzenetekkel is. Szabadkán sok helyen található ilyen jelkép, a többi közt a városházán is. Ezeket ki lehet olvasni egy bizonyos tudással.

* Milyen üzenetet kívánsz továbbadni, mi foglalkoztat?

— Elsősorban az őseink tisztelete. Szabadka mindig is egy nagyon mozgalmas, sokkultúrájú város volt, most is az, és ezeknek a keveredése ébresztett rá, milyen keveset tudok a saját kultúrámról. Az általános iskolában a magyar történelem tanítása nem állt magas színvonalon. Egy kicsit belemélyedtem. Amikor elkezdtem ezzel a témával foglalkozni, minden héten készítettem egy rajzot. Előtte egész héten abban a témában olvastam, kutattam, hogy amikor megszületik az alkotás, az legyen, amit le akartam rajzolni. Képileg a régi magyar történetek jelennek meg a rajzokon, de nem a száz-kétszáz évvel korábbiak, hanem a kereszténység előttiek. Ezer év, meg amit még vissza lehet menni. Megszületett az első rajzom, Enéh, aki Nimród király felesége volt, Hunor és Magor anyja, akik a legenda szerint követték a csodaszarvast. Ez a történet már nagyon régen a fejemben volt, s egyszer jött egy ihlet, majd megrajzoltam.

Esküvői meghívó

* Mi motivál, mi ihlet, mi ad erőt?

— Feltöltöttem a közösségi oldalamra az első grafikámat, és egy-két nap alatt több ezer ember megtekintette őket. Láttam, hogy éhesek az effajta művészetre, grafikákra, és minden héten rajzoltam, ezeket meg is osztottam. Hihetetlen volt, hogy mennyire megmozgat mindenkit, hogy én itt ülök Szabadkán a szobában, és rajzolgatok. Ezt úgy képzeld el, hogy szombaton feltöltöttem a legújabb rajzom, ma kedd van, és 55 000 ember tekintette meg. Olyan visszajelzéseket kapok, amelyek erőt adnak. Egy fiatal pár egy táborban ismerkedett meg, a tábortűznél adogatták körbe a telefont, nézegették a munkáim, és összevesztek a rajzom értelmezésén, ebből a vitából pedig kapcsolat lett. Nekem ez is nagyszerű élmény. Volt, aki íjásztábort nyitott Magyarországon, azt mondta, trendet teremtettem a rajzaimmal, ezek ihlették a tábort. Én nem úgy élem meg magam, mintha bárkire hatással akarnék lenni, de látom az embereken, hogy ez történik. Az visz előre, hogy igény van az alkotásaimra. Olyan célom volt, hogy kirajzoljam azt, ami régóta bennem van, de nem gondoltam, hogy az egész világon élő magyarságot megmozgatják a munkáim. Dolgozom, az iskolában is tanítok, családom is van, de igyekszem a hétvégéket a rajzolásra szánni.

Ébredj, turul nemzedéke

* Milyen a grafikáid utóélete?

— Egy székely származású, Magyarországon élő énekes felkeresett, a világjárvány idején munka nélkül maradt, pólókat kezdett nyomtatni, megkérdezte, dolgoznék-e vele, mert a rajzaimat pólókra lehetne vinni. Egy webshopot nyitottunk. Amikor a hétvégén elkészül egy rajz, a következő héten már meg lehet rendelni az ezzel ellátott pólókat, ajándéktárgyakat. Annyira sok munkám van, hogy aki egyedi grafikát szeretne, várólistára kerül. Úgy érzem, ezekkel a rajzokkal tudok valamit adni az egész világ magyarságának, és ez nagyon jó érzéssel tölt el. Viszont ahogy adok, úgy kapok is, hiszen gyönyörű kommentek érkeznek hozzám, barátságok születnek. Az emberek továbbgondolják a munkáim. Megkérdezik, felhasználhatják-e őket. Azért rajzoltam, hogy mindenkié legyenek, ezért fel lehet őket használni, csak egy fotót várok cserébe. Egy zentai fiatalember egy gyönyörű ebédlőasztalba égette bele az alkotásom, Erdélyben fafaragásokban csinálták meg, egy másik erdélyi kinyomtatta, a felesége kifestette, bekeretezte, majd ezt egy püspök kapta ajándékba. Egy szegedi fiú fába égeti a rajzokat, és ő is felhasználta tőlem az egyiket. Ez egy kiállításon is megjelent Magyarországon. Ez nem csak az enyém, más is alkalmazhatja, továbbgondolhatja, és életre kelnek a munkáim.

Nagy Perge Lászlóval a közösségi oldalon is kapcsolatba léphetnek azok, akik érdeklődnek a munkái iránt. A Magyar Nemzeti Grafikák — Nagy Perge László elnevezésű csoportban az alkotásait is megtekinthetik, de ha valaki a rovásírást szeretné megtanulni, ebben is segítséget kaphat tőle.

Huba nagyvezér

Isten ostora

Nagy Perge László neve mintába rejtve

Szabadka