Mária néni háza romokban hever

A hajdújárásiakat már évek óta sújtják a talajvízzel kapcsolatos gondok. Minden tavasszal magas a víz szintje, hosszú távú megoldást azonban még nem sikerült találni erre az égető problémára. Az idén is már két ház - egy Hajdújáráson és egy Noszán - teljesen, egy pedig részben összedőlt. A Ludasi-tó partján egy ház sincs biztonságban, a legnagyobb veszély azokra a házakra leselkedik, amelyek alacsony fekvésűek. A falak megrepedtek a nedvesség következtében, egyik-másik ház alapja megsüppedt a puha talaj miatt, a szobák falai kellemetlen szagot árasztanak, a pincék tele vannak vízzel, a gyümölcsösök és veteményeskertek szintén veszélyben vannak, hiszen nagy részükben továbbra is áll a víz.
- Csak találgathatunk, hogy miért is ilyen magas a talajvíz szintje - mondja Márki László, a helyi közösség képviselőtestületének tagja. - Sokan azt hiszik, hogy magasan van a Ludasi-tó vízszintje, ez azonban nem igaz, mert ilyen alacsony szinten már régen volt. A zsilipnél meg lehet nézni, hogy az átlagos szinttől tíz centivel alacsonyabb szinten folyik a víz. A tó további vízszintjének a csökkentése pedig az élővilágot veszélyeztetné. Szerintem a locsolások is közrejátszanak a talajvíz ilyen mértékű jelenlétében - elég belegondolni, hogy egy száz méteres búvárpumpa hány liter vizet dob ki percenként -, valamint a szennyvíz is jelentősen megnöveli a talajvíz magasságát - tudom meg Lászlótól.
Szabó Mária ötven évvel ezelőtt építette a házát a Szarajevó utcában. Negyvenöt évig nem volt gondja a 75 éves néninek a talajvízzel, 1999 nyarán azonban - az akkori árvíznek köszönhetően -, kezdtek nedvesedni a ház falai, ez év március 16-án pedig összedőlt Mária néni verett falból épült otthona.
- Az igaz, hogy vizes volt a fal, de sehol sem volt megrepedve, sőt még a vakolat sem omlott egy helyen sem. Azon a bizonyos napon vacsora előtt még benéztem a szobákba, mindent rendben találtam, majd az udvar felöli részben lefekvéshez készülődtem, amikor egy óriási durranást hallottam. Berohantam a szobába, s volt mit látnom. Törmelék, por mindenütt, az utca felőli két szoba teljesen megsemmisült - meséli elcsukló hangon az idős néni. - Egy új házat akarnak nekem venni itt a szomszédban, de az a ház van vagy száz éves, cseppet sincs jobb állapotban az enyémnél. Időskoromban nem fogok egyik roncsból a másikba menni.
Néhány száz méterrel távolabb Szalma Anna 88 éves édesanyjának háza még áll, de bármelyik pillanatban bekövetkezhet ott is a katasztrófa. A házat támasztó gerendák tartják még talpon, ropognak a falak, a gerendák, tehát életveszélyes a házban tartózkodni. Szalmáék kiszedték az ajtókat, az ablakokat, amit tudtak megmentettek.
Sövény Józseféknél is nedvesedik a ház fala, de a legnagyobb gondot a pincében lévő víz okozza, amelynek következtében úszik a termés, az alma, a krumpli, a sárgarépa.
- Öt éve rendszeresen van víz a pincénkben, pont azóta, amióta kibetonozták az utcánkat. Jelenleg is mintegy 60 centiméter magasan áll a víz szintje, egyszer már 20 centivel feltöltöttük a pincét, de úgy látszik, hogy ez nem volt elég. Blokkokat kellett leraknom, hogy járni tudjunk a pincében, de még így is gyakran befolyik a gumicsizmába a víz. Az utca két vége magasabban van, mi az utca közepén lakunk, egy kicsit völgyben vagyunk, így a víz előttünk áll meg. Mivel az út egy kicsit a mi oldalunkra lejt, ezért a vízmennyiség állandóan az udvarunkban köt ki. Gátakat kellett emelnem az út szélén, hogy amennyire lehet, megakadályozzam a víz beáramlását - mondja József.
Tehát a tavasz érkeztével, visszatértek az ismétlődő problémák a hajdújárásiak számára. A minap Kucsera Géza polgármester is ellátogatott a faluba, s elmondta, azzal, hogy építő anyagot adnak a polgároknak, még nem oldják meg a problémát. A legjobb megoldás az lenne, ha a város megvásárolna a faluban néhány házat, azok részére akiknek a háza lakhatatlanná vált.
Valamit tenni kell, mégpedig sürgősen. A helybeliek már elkezdték az esővíz levezető csatornák ásását, a már meglévők kitisztítását, remélve, hogy ezzel enyhíteni tudnak az áldatlan állapotokon. Márki László szerint a legjobb megoldás a csatornahálózat kiépítése lenne, de ennek a megvalósítására a falunak nincs lehetősége. A hajdújárási vezetők segítséget kértek a szabadkai önkormányzattól és a DTD-től is, s így született egy javaslat, miszerint a Palicsi-és Ludasi-tavat összekötő kanálissal párhuzamosan a noszai csatorna irányában kiásnak egy árkot, ami összegyűjtené a talajvizet.
Reméljük, hogy-e javaslatot, mielőbb konkrét tettek követik, s így sikerül megakadályozni a további nem kívánatos történéseket a faluban.