Eredete

Ez volt az Ószövetség második legnagyobb ünnepe. Mozgóünnep, neve a görög eredetű pentekoszté szóból ered, jelentése „ötvenedik”, ezt az ünnepet ugyanis a pászka ünnep utáni ötvenedik napon ülték hálaadásul az első termésért. Később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték ezen a napon, ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket a két kőtáblán.

A keresztény egyházi ünnep a Szentlélek eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ekkor az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra (Ap. csel. 2, 1.13). Az ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése, a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az egyház születésnapja. A Szentlélek kiáradásának misztériuma épp az, hogy mindaddig nem beszélhetünk igazi hitről, amíg a Szentlélek ki nem árad az Őt kérőre.

Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választották ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, a különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király a megválasztása után egy évig „uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra és mulatságra meghívták.

Tavaszköszöntés

A pünkösdhöz szorosan kapcsolódnak a virágok. Némely helyen például már kora hajnalban zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) tűznek az ablakokba vagy a kerítés lécei közé azért, hogy nehogy belecsapjon a villám a házba.

Hiedelmek

Aki pünkösd hajnalán születik, szerencsés lesz. Az ekkor merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget és a keléseket. Ezen a napon a teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Néhol kenyérhéjat égettek, és a hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés és gazdag aratás legyen. Szegedi hiedelem, hogy aki tiszta lelkű, az pünkösdkor Pálosszentkút vizének tükrében meglátja a Szentléleket. Horgos környékén azért tűztek ki bodzaágakat, hogy Isten haragja, vagyis a mennykő egész évben elkerülje a házat. Az ünnepek után ezeket a bodzaágakat eltették, és ha valakit szél, azaz szélhűdés ért, megfüstölték vele. Bácskai szokás volt szentképhez tűzni a bodzát, ott megszárítani, s ha a családban köhögött valaki, ebből főztek neki teát.

Étkezési szokások

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Húst ritkábban ettek, a juhtartó vidékeken azonban nemcsak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak birkát. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra.