A magyar kormány regnálása óta megpróbálja egyszer pozitív értelemben alkalmazni az általában negatív kontextusban emlegetett mondást, hogy összenő, ami összetartozik. Kétségtelen, hogy a XX. század szinte egészében elválasztotta, szétválasztotta az anyaországiakat és a határon túliakat, viszont ideje lenne mindezt a XXI. században máshogyan értelmezni. Az új generációknak inkább a határokat átívelő összetartozást, szolidaritást és kulturális egységet kellene erősíteniük a jövőben. Egész egyszerűen fel kellene már fogni, hogy ami gazdagítja Magyarországot mind gazdasági, mind kulturális, mind társadalmi szempontból, az gazdagítja a határon túliakat is - és fordítva.
A kormány részben jelképes eszközökkel, részben pedig kézzel fogható tervekkel, intézkedésekkel próbálja mindezt bizonyítani, vagy inkább tudatosítani. Nem könnyű manapság közösségi emléknapokat népszerűsíteni, hisz a globális világ olyannyira individualizálódott, hogy a legtöbben saját maguknak állítanának emléknapot. A Magyar Országgyűlés október 18-ai ülésén mégis úgy döntött, hogy elfogadja azt az országgyűlési határozatot, amely a trianoni békeegyezmény évfordulóját, azaz a Nemzeti Összetartozás Napját iskolai emléknappá nyilvánítja. A június 4-i iskolai emléknap bevezetésének célja nem a közoktatás megreformálása, hanem a határon túli magyarokkal és Trianonnal kapcsolatos mulasztások pótlása - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője. A kormánypárti politikus szerint az emléknap illeszkedik az aradi vértanúk, a holocaust, illetve a kommunizmus áldozataira emlékező iskolanapok sorába.
Emellett az országgyűlési arra kéri a magyar kormányt, hogy készítse elő a feltételeit annak, hogy állami támogatással osztálykirándulásokat indítsanak határon túli magyarlakta területekre. Ezenkívül parlamenti döntés nyomán létrehozzák a Magyarság Házát is. A döntéseket tehát a parlamentben megszavazták, kivéve az MSZP-t, amely párt ,,roppant meglepő' módon ,,valódi liberális-szabadelvű' szempontok alapján nemmel szavazott. Az eddig sem volt kétséges, hogy az a liberalizmus, amelyet ők képviselnek, valami másról szól, és semmiképpen sem a szabadság politikájáról. Ellenkezőleg. Az örökös destrukciójuk a határon túli magyarság kérdésében azonban kezd határozottan unalmas lenni. Még Szili Katalin, az egykori népszerű politikusuk is ehhez hasonló okokból szakított a párttal.
Visszatérve békésebb vizekre, azaz az osztálykirándulásokra, a tervek megvalósulása esetén évente 100 ezer általános és középiskolai diákot utaztatna az állam a határon túli magyarlakta területekre, ami 2-4 milliárd forintba kerülne. A forrást eleinte pályázati forrásokból kellene biztosítania a magyar kormánynak, de 2013-tól már normatív támogatásként szerepelhetne a költségvetésben.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, egyben a program egyik megálmodója arról számolt be, hogy kérdőívet juttat el valamennyi magyarországi közoktatási intézménybe.
Az ötezer közoktatási intézményhez eljuttatandó kérdőív a tanulmányi kirándulások megvalósítására vonatkozó kérdéseket tartalmaz, és javaslatok megfogalmazására biztat. Az igazgató közölte: a kérdőívekre adott válaszokat október folyamán várják. Eredmények november végére, december elejére lehetnek.
A program konkrét célja, hogy a részvevő magyarországi fiatalokkal - személyes tapasztalatok által - a külhoni magyarságot mint pozitív, szerethető, hozzánk hasonló közösséget ismertesse meg, a szomszédos országok magyarlakta területeire utazást a fiatalok számára közkedvelt tevékenységgé tegye.