Száz éve borult lángba a világ

Száz esztendeje, 1914. június 28-án történt a szarajevói merénylet. Azaz ekkor dördültek el Szarajevóban azok a pisztolylövések, amelyek következtében kirobbant az első világháború, és véget értek az úgynevezett „boldog békeidők”. A szerb Gavrilo Princip által leadott lövések a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák—magyar trónörökös és felesége életét oltották ki. A Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, ezután pedig valamennyi európai nagyhatalom bekapcsolódott a háborúba. A négy évig tartó világháború addig elképzelhetetlen pusztítást okozott. A végső mérleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.

Magyarország és Nagy-Britannia nem támogatta a döntést

Megszületett az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki tisztségéről szóló, hosszú hetek óta várt döntés. Huszonhat uniós tagállam Jean-Claude Juncker mellett tette le voksát, és ezáltal a volt luxemburgi kormányfőt jelölték az Európai Bizottság élére. Az ötvenkilenc éves politikust az Európai Parlament várhatóan július 16-án megtartandó szavazásán fogja a bizottság elnökévé választani. Juncker jelölését sem Magyarország, sem Nagy-Britannia kormánya nem támogatta. A legvehemensebben David Cameron brit miniszterelnök ellenezte a volt luxemburgi kormányfő jelölését. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a döntés után azt nyilatkozta, hogy nem tekinti személyes kérdésnek az ügyet. A kiállás volt a fontos, az pedig másodlagos, hogy hányan voltak még mellette — közölte a miniszterelnök. Az Európai Bizottság elnökének jelölt luxemburgi kereszténydemokrata, Jean-Claude Juncker egyébként föderalista politikus, aki ellenzi a britek által követelt számos mentesség megadását. Kitűnően ért az európai ügyekhez, remek szónok. Politikusi munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el. 2005-ben az év európai embere címet nyerte el, 2006-ban pedig az egységes Európáért tett erőfeszítéseiért odaítélt Károly-díjat vehette át Aachenben.

Visegrádi Négyek – Szlovákia készülhet az elnökségre

Budapesten tartották a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóját. Ez volt a magyar elnökséget lezáró találkozó. Hamarosan ugyanis Szlovákia veszi át az elnökség szerepét. Robert Fico szlovák miniszterelnök ismertette a szlovák elképzeléseket, illetve a csúcstalálkozók jövőbeli programját. Ezentúl a közép-kelet-európai térség országai a dinamikus Visegrád az Európai Unióban és a világban mottó jegyében találkoznak. Nagy hangsúlyt helyeznek egyebek között a versenyképességre, a növekedésre, az energiabiztonságra, a közlekedési kapcsolatok erősítésére és a védelmi együttműködésre. A V4+ formátumot kihasználva az év végén Svájccal, a jövő tavasszal pedig Franciaországgal és Németországgal terveznek közös tanácskozást. Szlovákia a V4-elnökséget jó felkészülési lehetőségnek tartja a 2016. évi EU-elnökségre.