Az ilyen módszerrel termelt gyümölcsök vagy zöldségek esetében nem a terméshozam a lényeges, hanem a bennük található tápanyag. Karl Ágnes azt mondja, egy permetekkel, vegyszerekkel kezelt, metszett barackfa több gyümölcsöt terem, mint az övé, de az ő fája kisebb mennyiségbe teszi bele a vitaminokat és az egyéb tápanyagokat.

— Mi a város szélén lakunk, és a kert légvonalban 100 méternyire található tőlünk. Közösségi kertrész is van az épülettel, valamint egy állatok által birtokolt zóna, ahol a tyúkok találhatóak, és a veteményeskert, melynek a területe körülbelül 10 x 15 méter. Nem óriási a kert, de éppen elég arra, hogy ellásson bennünket mindennel, ami kell. Ezen túl húzódik a gyümölcsöskert.

* Teljesen vegyszermentesen gondozod a növényeket?

— Igen. A permakultúra alapelveit valljuk, semmilyen vegyszert sem használunk, még biopermetszereket sem. Bár a darázsinvázió alatt ezt megszegtem, mivel az aszály miatt nagyon elszaporodtak a darazsak, és féltem tőlük a méheinket, ezért készítettem illóolajos, borsmentás permetszert, azzal próbáltam őket elűzni. Ez egy természetes vegyület, és nem is igazán működött. Mesterséges vegyszert nem használunk, trágyából is csak szerveset.

* Mi mindent termelsz?

— Kezdetben a Vajdaságban is ismert zöldségekkel próbálkoztunk, uborkával, paprikával, paradicsommal. Nagyon szeretem a cukkinit, a rukkolát, a bébispenótot, a tépősalátákat, de ezeket nálunk nem lehet megvenni a piacokon, még nincs kultúrájuk. Persze tisztelet a kivételnek, mert már egyre több termelő hoz ilyesmit is a piacra. Az alapzöldségek mellett ezeket is elkezdtük termeszteni, mert ezt akartuk enni. Ma már megszámlálhatatlanul sok dolog van a kertben. Csak fodroskelből legalább tizenöt fajta, emellett édeskömény, valamint bogyós gyümölcsök, mint a ribizli, málna, berkenye, csipkebogyó.

* Feldolgozod a terményeket, vagy csak frissen fogyasztja a család? Milyen étkezési elveket vallasz?

— Fontosnak tartom, hogy azt együk, ami szezonális. Frissen leszedve elkészítem, a felesleg pedig megy a fagyasztóba, így télire is jut. Nem vagyunk vegánok, sem vegetáriánusok. Húsfogyasztók vagyunk, de arra odafigyelek, hogy olyan helyről vásároljunk húst, ahol méltósággal és tisztelettel tenyésztik az állatokat. Ügyelünk rá, kit támogatunk a pénzünkkel. Én nagyon törekszem arra, hogy túlnyomóan zöldség készüljön, a hét folyamán igyekszem növelni azoknak a napoknak a számát, amikor csak zöldséges étel van, vagy tészta.

* Sok munkát igényel a kert? Naponta mennyi időt kell rászánni?

— Azért döntöttem a permakultúra mellett, mert lusta kertész vagyok, ezt mondja a párom. Én nyolc órában mással foglalkozom, számítógépes munkát végzek, így a kertbe reggel jövök le. Korán kelek, locsolok, kiengedem a tyúkokat. Sajnos ezen a nyáron kellett locsolni, de az öntözés ellenére is sok növény korábban elaludt már. Egy órát töltök a kertben, majd hazamegyek, a család megkapja a reggelit, elkezdek dolgozni — szerencsés vagyok, mert home office-ban tehetem —, majd a nap végén ismét jövök, megetetem-megitatom az állatokat. A kerti teendőket is elvégzem. Igyekszem nem túl gyakran kaszálni, azt vallom, a természetnek is kell hagynunk teret. Kiteszek néhány táblát, melyre ráírom, hogy „Ez nem gaz, ez méhlegelő”, hogy az emberek lássák, ez nem hanyagság, hanem szándékosan hagyom így ezeket a területeket rengeteg vadvirággal. A napomból két órát vesz el a kert. Persze vannak kivételek. Ezzel a kertészeti módszerrel nem kell sokat foglalkozni, viszont nagyon jó a kertben lenni.

* A locsoláson túl milyen munkálatok szükségesek?

— Most közeledik az ősz. A minap kaszáltam, mert tudtam, hogy nagyobb mennyiségű csapadék várható, így esélyt akartam adni azoknak a növényeknek, amelyek kisebbek, hogy ne legyenek elnyomva a nagyobb gazok által. Eddig nem kaszáltam, a fáknak a szárazságban az is segíthet, ha takarva van a talaj. Ez fenntartott egy párafelhőt a fák körül, reggelente az aszályban is harmatos volt a fű. Időről időre tervezetten, célzottan kaszálok. Van egy kaszáló kistraktorom, nem lenne szabad gépeket használnom, de ezt alkalmazom. Azokat a zöldségeket, amelyek már nem teremnek, kiszedem, a helyükre télen is megmaradó zöldségek kerülnek. Lassan indul a sütőtök szezonja.

* Milyen terméshozamot produkál a kert ezzel a módszerrel?

— Nem fogok hazudni. Nem termelek többet, mint az, aki megkapálja a kertet, és műtrágyát is használ. Nyilván, aki műtrágyáz, annak nagyobb lesz a hozama, nem lesz sérült és csúnya a zöldsége. Az én kertészeti módszeremmel egy kicsit úgy lehet erre tekinteni, hogy a növények egymást segítik, erősítik, de versengenek is. Nálam is lesz paradicsom, de különböző méretű, az egyik kicsi, a másik nagy, esetleg göcsörtös is, de én így szeretem. Nem az számít, hogy mennyi és mekkora a zöldség, hanem hogy mi van benne. Minden zöldség tartalmaz vitaminokat, aminosavakat, enzimeket, ásványi anyagokat. Ha egy növény megküzd a maga pozíciójáért, szembeszáll a kártevőkkel, akkor hatóanyagokat termel ellenük, és ezekre a hatóanyagokra nekünk is szükségünk van. Nekem nem számít a mennyiség, mert nem eladni akarom, vagy a gyümölcsből pálinkát készíteni, hanem a családomat etetem vele. Ez a különbség. Ez az én kertem, az én szórakozásom, az én hobbim, de a motiváció az volt, hogy a kisfiam egészséges és tiszta ételt egyen. Ez egy nagyon fontos szempont.