Magyarcsernyén július 7-én a tűzoltóotthonban tartották meg a XVII. Kalácsfesztivált. A nagy meleg miatt az idén nem kint az udvaron, hanem bent a teremben dagasztották a csapatok a tésztát. Minden évben más-más feladatot kapnak a résztvevők, az idén ez a pékkifli volt.
Szilágyi Sándor, a hagyományápoló egyesület elnöke elmondta, az előkészületekben tizenöt-húsz személy vett részt.
— A rendezvény nemzetközinek tekinthető, hiszen a helyi és a környékbeli településeken (Torda, Kisorosz, Livada-Bozitópuszta, Szaján, Tiszakálmánfalva) kívül érkeztek csoportok a romániai Ótelekről és a magyarországi Szarvasról is. Az esemény fő célja a közösségek közti együttműködés megerősítése. Az idén azért a kiflit választottuk témának, mert ezt egyszerű elkészíteni, és kevés alapanyag szükséges hozzá, melyről a csapatoknak kellett gondoskodni, s nem szerettük volna őket anyagilag megterhelni. A feltekert és tepsibe helyezett kifliket a kinti kemencében sütöttük meg, melyet fával és csumával fűtöttünk be. Az itt sült kalácsoknak egészen más ízük lesz, és sokkal gyorsabban meg is sülnek, mint a lernikben. Díjazni fogjuk a csapatok asztalainak kinézetét és természetesen az elkészített kifliket is — tette hozzá az elnök.
Csajszibarackok
A legszebb kinézetű asztalért a tiszakálmánfalvi Mátyás Ágnes vehette át a díjat, aki egyedül érkezett, de két magyarittabéi ismerőse, barátnője segített neki a kalácsok készítésében. Az asztalon nyolcféle ínycsiklandó sütemény díszelgett. Volt köztük töpörtős pogácsa, herőce (csőröge vagy csőrege), női szeszély, szárízíkes habos tekercs, meggyes lepény, fonatos kalács is. Ágnes elmondta, az Árvácska kézimunkacsoport vezetője, s immár tíz éve jelen van a csernyei kalácsfesztiválon, s amíg lesz ereje, s az egészségi állapota is megengedi, el fog jönni a jövőben is.
Mátyás Ágnes
A második legszebb asztala a kisoroszi Torontál kézimunkacsoportnak volt, és az általa elkészített kiflik a harmadik helyezést érték el. Korom Tímea, a kézimunkacsoport vezetője elmondta, hárman jöttek Kisoroszról. A csoport a korábbi években is képviseltette magát, de ő most van először jelen, és nagyon élvezi a társaságot, társalgást.
— Édes és sós pékkiflit is készítettünk. Összesen mintegy negyven darabot hajtogattunk. A sósba kolbászt tettünk, az édesbe pedig hagyományos szilvalekvár került. A sós kifliket köménnyel, sóval és sajttal szórtuk meg — árulta el a kulisszatitkokat Tímea.
Az asztal kinézetének versenyében az ótelekiek lettek a bronzérmesek. Kozma István, a Magyarul Magyarokért Egyesület elnöke meghatódva mesélte, hogy mindig boldogan, szívesen jönnek e bánáti faluba.
— Tíz éve, hogy először voltunk Magyarcsernyén. Sok kedves barátunk van itt, többen már sajnos nem élnek a régi ismerőseink közül. A csernyeiek is eljönnek a mi rendezvényeinkre, aminek mindig nagyon örülünk, mert így tudjuk megtartani az egymás közti barátságot. Dióval töltött kiflit készítettünk, mely elnyerte az első helyet. Tizenhárman jöttünk, és nagyon jól éreztük itt magunkat. Hálásak vagyunk a szervezőknek mindenért.
Kisoroszi szorgoskodók
Sári Piroska, a helyi nőszervezet és kézimunkacsoport elnöke elmondta, hogy hagyományosan készítették a kiflit. Nem tettek bele semmit. Kömény- és szezámmaggal szórták meg. Fontosnak tartják az effajta rendezvényeket az összetartozás miatt, valamint azért is, hogy a civil szervezetek eljárjanak egymás eseményeire.
Tordáról is hárman jelentek meg a fesztiválon. Kónya Ilonka elmondta, a kiflijük hagyományosan készült, úgy, ahogyan a nemrégiben megjelent tordai recepteskönyvben is meg van írva. Hozzátette, otthon is sokszor készül pékkifli, pogácsa, hájaskifli — szinte minden pénteken van valamilyen kelt kalács.
Ami dicséretes és példaértékű, hogy egy gyerekcsapat is részt vett a versenyen. Šijuk Szófia és Szeléna, valamint Ördög Heléna a nagyikkal készítette el a tejfölös és a csokis kifliket. Utóbbira színes cukorkákat szórtak, ami nagyon csajos megoldás volt. Szófia elmondta, nem azért jöttek, hogy nyerjenek, hanem hogy jól érezzék magukat. Még nevet is adtak a csapatnak: Csajszibarackok. Különdíjban részesültek, s a szervezők egy-egy éremmel is megjutalmazták az igyekezetüket.
A résztvevőket és a meghívott vendégeket közös ebéddel várták a szervezők. A szármát Zicsi Zsuzsanna, a hagyományápoló egyesület tagja főzte.
— Darált disznó- és marhahús került a savanyított káposztalevelekbe. Külön pirítottuk a hagymát és a rizst is. Tojás is van a töltelékben, meg só, bors. Körülbelül 290 szármát csavartunk. Főzöm, és lerniben is sütök egy adagot. Ami sül, annak elég két óra, amit a tűzhelyen főzök, annak kb. 3 óra kell. Régebben jártam lakodalmakba főzni, úgyhogy ott nagyon sokszor kellett szármát készíteni, van már ebben tapasztalatom. Igaz, hogy itt nagyon meleg van a konyhában, úgyhogy ki-kimegyek a levegőre.
A jó hangulatról a törökbecsei Farkas Rudolf gondoskodott, s igyekezett mindenki zenei kívánságát teljesíteni.
A díjkiosztást egy kis kultúrműsor előzte meg, melyben fellépett a Pitypang gyermektánccsoport, az Őszirózsa asszonykórus, és alsós tanulók szavalatokkal is kedveskedtek a megjelenteknek. A szervezők a gyerekeket és a szülőket kemencében sült, hagyományos, tejfölös, pirospaprikával megszórt lángossal lepték meg.
A legszebb asztal
Az ótelekiek asztala