Peking szinte eltűnt a szmogban

Peking szinte eltűnt a szmogban

Pekingi repülőjáratok törölve — Az aradi vértanúkra emlékeztek Magyarországon — Horn Gyula szobrot kapott — Vészterv Észak-Korea megállítására — Putyint jelölték a Nobel-békedíjra — Nemsokára tízmilliárd ember él a földön

Pekingi repülőjáratok törölve

Szinte teljesen elnyelte, illetve befedte Észak-Kínát és a kínai fővárost a szmog. A kínai főváros némely részein 500 méter alá csökkent a látótávolság, a repülőterek többtucatnyi járatot voltak kénytelenek törölni. Az amerikai nagykövetség mérései szerint az egészségre leginkább káros, levegőben található finom porszemcsék mennyisége a napokban meghaladta a köbméterenkénti 400-as értéket. A szmog a fővárosban folyó két fontos nemzetközi sporteseményre is kihatott. A főváros egy külső kerületében zajló Reignwood LPGA Classic női golfversenyen több alkalommal is a szmog feloszlására kellett várni, a részvevők egy része pedig egészségügyi maszkot viselt. A China Open tenisztorna nézői is maszkot viseltek, de ők még a pólójukat, sapkájukat is az arcuk elé tartották, hogy minél kevesebb szennyezett levegőt szívjanak be.

Az aradi vértanúkra emlékeztek Magyarországon

Budapesten hagyományos katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján. Orbán Viktor kormányfő a hódmezővásárhelyi Kossuth téren az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékművénél koszorúzott. Áder János magyar köztársasági elnök a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál néma főhajtással tisztelgett a vértanúk emléke előtt. „A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte” — mondta Áder János. A magyar köztársasági elnökön kívül a magyar országgyűlés elnöke, Kövér László is megemlékezésen vett részt: Tápiószelén kopjafát avatott. „Az aradiak és a ’48-asok példája mutatja, hogy a hazánk, a szabadság mindig csak annyira erős, amennyire mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét a közös ügyhöz” — mondta beszédében Kövér László.

Horn Gyula szobrot kapott

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke avatta fel Marcaliban Horn Gyula egykori szocialista pártelnök szobrát. Avatóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Horn Gyula egy olyan növekvő fejlődési pályára tudta helyezni Magyarországot, amelynek eredményeit az utána jövő kormányok is élvezhették, és mindig szem előtt tartotta, hogy a többség, azon belül is leginkább a kisemberek, a hétköznapi emberek érdekeit kell képviselni. Mint ismeretes, Horn Gyula 1994 és 1998 között a harmadik Magyar Köztársaság kormányfője, 1990 és 1998 között pedig a párt elnöke volt. Életének 81. évében hosszan tartó, súlyos betegség után ez év június 19-én hunyt el. A somogyi városban a szoborállítást Suchman Tamás, a volt miniszterelnök párttársa, a Horn-kormány privatizációs minisztere kezdeményezte.

Vészterv Észak-Korea megállítására

Észak-Koreában már szinte szokványosak a különféle katonai erődemonstrációk, valamivel délebben, Dél-Koreában viszont ritkábbak a katonai díszszemlék. Most azonban a dél-koreai hadsereg fennállásának és az USA-val kötött szövetségnek a 60. évfordulója alkalmából óriási katonai parádét tartottak. Tulajdonképpen tíz év óta ez volt az első ilyen nagy, erődemonstrációnak, sőt megfélemlítésnek is szánt katonai parádé, de az első azóta is, hogy Észak-Korea februárban végrehajtotta harmadik atomkísérletét, és nukleáris háború kirobbantásával fenyegette meg Szöult. Emiatt Dél-Korea és az Egyesült Államok az évforduló alkalmából egy vészforgatókönyvet dolgozott ki egy észak-koreai nukleáris támadás esetére. A terv egyebek között felvázolja a katonai elrettentést szolgáló stratégiai szövetség kereteit háború esetére és békeidőkre egyaránt. Felsorolja azokat a lépéseket is, amelyeket meg kell tenni az amerikai nukleáris védőernyő megerősítése érdekében Dél-Koreában. Észak-koreai létesítményekre mérendő, megelőző jellegű katonai csapások is szerepelnek benne.

Putyint jelölték a Nobel-békedíjra

Akár az év legkomikusabb híre is lehetne az, hogy egy jóformán ismeretlen akadémia Vlagyimir Putyin orosz elnököt jelölte a 2014-es Nobel-díjra a szíriai válság megoldására tett kísérleteiért. Beszlán Kobahija, a Világ Nemzeteinek Egysége Akadémia helyettes rektora úgy véli, hogy a kezdeményezés helyreállíthatja a Nobel-díj iránti bizalmat, mely véleménye szerint megrendült, amikor bizonyos arra érdemtelen személyek kapták meg. Kobahija kommentárjai az USA elnökére utalhatnak. Barack Obama a nemzetközi diplomácia megerősítéséért 2009-ben kapott Nobel-békedíjat. A hírhez kapcsolódik az is, hogy az orosz elnököt nemrég ugyancsak Nobel-díjra jelölte Szergej Kumkov is, a Minden Orosz Oktatási Alapítvány elnöke.

Nemsokára tízmilliárd ember él a földön

Egy francia demográfiai kutatóintézet legújabb kutatásai szerint 2050-re a Föld lakosságának száma meghaladhatja a tízmilliárdot, az évszázad végére pedig akár 11 milliárd ember is élhet a bolygón. Csak Ázsiában a jelenlegi 4,3-ról 5,2 milliárdra növekedhet a lakosság száma. A legnépesebb országban, Kínában stagnálni fog a népesség: 1,3 milliárdnál megáll, Indiában ellenben a mostani 1,2 milliárdról 1,6 milliárdra gyarapodhat. A demográfiai kutatások adatai szerint 2050-re Afrikában él majd a világ lakosságának az egynegyede: a populáció megkétszereződik, és 2,5 milliárdra nő. Ennek alapján egy afrikai asszony átlagosan 4,8 gyermeket szülhet, világátlagban pedig ez a szám 2,5 gyermek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nemrég szintén felbecsülte a Föld népességét, és az ő adatai szerint 2050-ben 9,6 milliárdan fognak élni bolygónkon.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Peking szinte eltűnt a szmogban
Világkép
Peking szinte eltűnt a szmogban
Világkép
Facebook

Támogatóink