A Törökbecsei Népkönyvtárban bemutatták Pap Éva szegedi írónő Újvidéken játszódó Megbocsátás című regényét. A szerző beszélgetőtársa az eseményen Fridrik Gertrúd műsorvezető volt, valamint hangfelvételről közreműködött Kalmár Zsuzsa színésznő és Kosztolányi József. Pap Évától megtudtuk, a könyvei kapcsán sorra keresik meg a vajdasági könyvtárak is, és nagy örömmel fogadta a törökbecsei meghívást.
* Önnek Vajdaságban is hatalmas az olvasóközönsége, ennek talán az egyik oka, hogy ez a térség a regényei fő helyszíne. Esetleg elképzelhető, hogy a következő könyvében is helyet kap Vajdaság?
— Nem véletlen, hogy a könyvek Vajdaságban vagy a volt Jugoszláviában, illetve Szerbiában játszódnak, hiszen ez egy negyed évszázados kötődésnek is köszönhető. Engem az itt látottak és hallottak inspirálnak, így folyamatosan nyitott szemmel járok, útközben nagyon sok olyan történetre bukkanok, amelyből, azt gondolom, hogy meg lehetne írni a könyvet. Kimeríthetetlen a forrás. Másrészt viszont rengeteg energiát fektettem abba, hogy belemerüljek a történelmi hátterekbe, ezért butaság lenne könnyen elhagyni a témát. Vagyis az az igazság, hogy a következő regény is itt fog játszódni, Szabadkán és Szarajevóban, de azt is elárulom, hogy van még legalább két-három olyan történet a fejemben, amely ehhez a térséghez kapcsolódik majd.
* Van-e olyan szerző, illetve konkrét mű, amely inspirálja? A legutóbbi regényében például többször idéz Márai és Kundera szövegeiből.
— Mindegyik könyvem esetében van olyan irodalmi alkotás, amely a helyszín, a téma vagy az írásmód szempontjából inspirál. A legutóbbi regényemnél a Márai műveivel való találkozás nagyon szerencsés volt, mert közelinek érzem magamhoz az ő stílusát, azt, ahogyan a lelki dolgokat megragadja, és sebészi pontossággal leírja. Ennél a művemnél pedig éppen ilyesmire volt szükségem.
A műsorra elég sokan gyűltek össze, ami azt bizonyítja, hogy az efféle rendezvényekre az olyan kis magyar szórványközösségekben is szükség van, mint Törökbecse.
— Nagyon örülök a magyar nyelvű könyvbemutatónak, hiszen Törökbecsén ritkán van ilyesmire példa, de úgy gondolom, hogy van rá igény — mondta a jelenlévők közül Szőnyi Gizella. Koszorú Zsuzsanna szerint pedig gyakrabban kellene a településen ehhez hasonló eseményeket szervezni, mert akkor kialakulna egy állandó közönség.
Pap Éva így írt a Facebookon található szerzői oldalán a törökbecsei látogatásáról:
„Élmény volt a Glavaš emlékházat megtekinteni, élmény volt a kávé Drapos Ildikóval, a könyvtárossal, és végül, bízom benne, hogy a törökbecsei olvasók is ugyanúgy élvezték a találkozót, mint én. Öröm, ahogy hallom, elkezdték olvasni a könyveimet. És élmény volt, de mekkora, szerb nyelven adni interjút a helyi televíziónak.”
Fotók forrása: Pap Éva szerzői oldala
