Osztálykirándulás buszban, fánk baracklekvárral

Osztálykirándulás buszban, fánk baracklekvárral

Úgy tűnik, elmaradhat az idei kirándulás a kisfiam osztályában — érdeklődés hiányában.

Kétnapos vajdasági körutat kínál a szervező: Szabadkáról indulnának a gyerekek, megnéznék a Zentai Csata Emlékkilátót, sétálnának a Tisza mentén, majd Nagykikinda és Nagybecskerek látványosságai következnének, a kihagyhatatlan Béga-parttal, aztán a Császár-tó természetvédelmi rezervátum. Innen Udvarra vinnék a diákokat, Mihajlo Pupin szülőházához, onnan pedig a Fruška gorára, végül Pétervárad és Újvidék zárná az első napot a tervek szerint. Másnap ebédidőig a tartományi székvárosban nézelődnének, aztán irány a bogyáni kolostor, Bácsban a ferencesek temploma és a vár, Zomborban a városháza, a könyvtár, a múzeum és a katolikus templom, este pedig érkezés Szabadkára.

Uncsi; két napig mást sem csinálnának a gyerekek, csak buszoznának; minek ennyi mindent bezsúfolni két napba; valami érdekesebbet is ki lehetett volna találni — körülbelül ezek a reakciók. És bár én rábólintottam, valahol egyet kell értenem az elégedetlenkedőkkel. Mit látnak meg és mit értenek meg a tizenévesek Vajdaságból, ha egy buszban körbehurcoljuk őket? Megérinti-e őket a táj, a végeláthatatlan síkságok és a mi hegyünk? A víz, az erdők és a friss levegő? Észreveszik-e a fákat, a madarakat, szaladgálhatnak-e egy jót a természetben, meghempereghetnek-e a fűben? Szívükbe zárják-e a várakat, a kolostorokat, a könyvtárakat és a múzeumokat, a kéttornyú templomot, a megyeházát? Megértik-e, mi volt a jelentősége a zentai csatának, a töröknek, Bács-Bodrog megyének? Lesz-e kedvük később felfedezni Vajdaságot, utazni itthon jókedvűen, elégedetten, elragadtatva? A busz ablakából a lényeg nem látszik. Egyébként is végigülték már a tanévet, napi 6-7-8 órában, felnőtteket megszégyenítő fegyelemmel, mocorgás- és pisszenésmentesen, az őszt, a telet és a tavaszt.

Vajdaság gyönyörű, csodálatos tájak és épületek vesznek bennünket körül, vendégszerető és ízes beszédű helyiek, finom falatok várnak ránk, a múltunk megannyi dicső és szégyenletes, felemelő és elkeserítő, szívet melengető és elszomorító eseményt rejt — kár lenne ezektől megfosztani a gyerekeket. A szülőknek, mert szerintük uncsi, a szervezőknek, mert ekkora gazdagságot két nap alatt akarnak bemutatni.

Mi rengeteget kirándulunk itthon — élvezzük és szeretjük. Olyan útravaló ez a gyereknek, mint ilyentájt a hatalmas lábasban sülő szalagos fánk a farsangra őrizgetett házi baracklekvárral.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Osztálykirándulás buszban, fánk baracklekvárral
Heti Jegyzet
Osztálykirándulás buszban, fánk baracklekvárral
Heti Jegyzet
Facebook

Támogatóink