Olvasó gyerekből olvasó felnőtt
Tóth Tibor
2020.11.16.
LXXV. évf. 46. szám
Olvasó gyerekből olvasó felnőtt

Ahogy más intézmények, úgy a magyarkanizsai József Attila Könyvtár és a hozzá tartozó horgosi fiókkönyvtár működésére is kihatott a koronavírus-járvány. Az olvasók száma valamelyest megcsappant, a gyerekeknek tartott könyvtárórák elmaradtak, és a szokásos színvonalas könyvbemutatóknak sem adhatott otthont az impozáns létesítmény. Így több idő jutott a nagyobb léptékű feladatok elvégzésére, de pályázatokon is részt vett az intézmény, mégpedig nem is akármilyen sikerrel.

Januárban a gyerekeknek megszervezték a már hagyományosnak tekinthető, egyhetes téli programot, majd bezárták az intézményt, mivel el kellett végezni az úgynevezett nagy leltárt, melyet minden könyvtár köteles megtenni. Márciusban indultak volna a népszerű programok, de a vírushelyzet miatt az illetékesek kénytelenek voltak törölni az eseményeket.

A könyvtár aktív olvasóinak száma ezerre tehető, kétharmad gyermek, egyharmad pedig felnőtt olvasó.


A magyarkanizsai József Attila Könyvtár

— Látogatóink olvasási szokásai valamelyest megváltoztak az utóbbi időben. Felnőtt olvasóink főleg a könnyedebb olvasmányokat keresik, tehát a szappanopera-szerű könyvek felé fordulnak. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a könyv alakjának, küllemének. A polcon levő klasszikusokat ritkábban veszik kezükbe, ha nincs újra kiadva, szép kötéssel és borítóval — mondta Bús Csaba, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár igazgatója.


Bús Csaba

Az elmúlt időszakban több pályázaton is sikerrel szerepelt az intézmény. A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárságnál névtáblára nyert eszközöket, melyet már ki is helyeztek a könyvtár magyarkanizsai és horgosi épületére.


Az 56 000 kötetet számláló könyvállomány egy része

— A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél dr. Klamár Zoltán Örökségünk című kanizsai képeskönyvének újbóli kiadására pályáztunk, mely először 1995-ben jelent meg. Egy nagyon népszerű könyvről van szó, mely akkoriban gyorsan elfogyott. A szerzővel úgy beszéltük meg, hogy elkészít egy második, bővített, teljesen átdolgozott kötetet, melyet reményeink szerint magyar és szerb nyelven is megjelentetünk. Most készül a kézirat, majd a szöveg lektorálása, fordítása és nyomdai előkészítése következik. Terveink szerint a könyv a következő évben, de legkésőbb 2022-ben jelenhet meg. Magyarkanizsa Önkormányzata is támogatja a kiadását, de a következő évben még több helyen szeretnénk pályázni, hogy teljesen összeálljon a történet. A Magyar Nemzeti Tanácstól a kanizsai írótáborra nyertünk eszközöket, illetve folyamatban van egy könyvcsomag beszerzése az MNT által. Kaptunk egy listát, melyről bizonyos összegben könyveket választottunk. A könyvvásárlást Magyarkanizsa Önkormányzata, az illetékes tartományi titkárság, a művelődési és tájékoztatási minisztérium, illetve a magyarországi Márai Sándor Alapítvány is rendszerint támogatja. Emellett a tagsági díjat teljes egészében könyvvásárlásra fordítjuk, és az olvasóktól is gyakran kapunk köteteket. Az elmúlt évben bekapcsolódtunk a Magyarországon meghirdetett Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programba, tehát azok a személyek, akik mobiltelefonnal vagy laptoppal térnek be hozzánk, szabadon olvashatnak, böngészhetnek az 5000 példányt számláló elektronikus állományunk között. A kézbe vehető kiadványok száma ennél sokkal több, hiszen Magyarkanizsán 56 000, Horgoson pedig 17 000 könyv közül válogathatnak az érdeklődők. Szívfájdalmam, hogy a művelődési minisztérium több mint tíz éve kizárólag szerb nyelvű listát küld. Lényegesen kevesebb szerb ajkú olvasónk van, mint magyar, viszont sokkal több szerb könyvet kapunk, mint magyart. Kevesebb magyar nyelvű könyv érkezik, mint amennyinek az arányokat figyelembe véve érkeznie kellene — szögezte le az igazgató.

A horgosi fiókkönyvtárban is jelentős fejlesztések történtek. A már említett névtábla kihelyezésén kívül ott is elvégezték a nagy leltárt, a művelődési otthon épületébe átköltözött és ezáltal lényegesen jobb feltételek között működő fiókkönyvtárban. Magyarország Kormányának köszönhetően teljesen megújult a berendezés, új polcok, asztalok, székek érkeztek Horgosra, gyereksarkot is kialakítottak, és számítógépről, ingyenes internet-hozzáférésről is gondoskodtak az olvasók számára. Ahogy Bús fogalmazott, szinte pezseg az élet a horgosi fiókkönyvtárban, amiben az új bútorzat és környezet mellett nagy szerepe van Horvát Hildának, aki könyvtárosként és művelődésszervezőként is kimagasló munkát végez.


Új névtábla a könyvtár falán

A nemrég lezajlott községnapi rendezvényekhez két programmal csatlakozott a József Attila Könyvtár: Horgoson bemutatták Fujkin István Felhő(n)járó című monográfiáját, a magyarkanizsai könyvtár előcsarnokában pedig megnyitották a Neves kanizsaiak című kiállítást, mely a teljesség igénye nélkül készült. Mindkét esemény nagy sikernek örvendett, ahogy a nyári olvasónapló-írás is, melyet Vörös Anna, a gyermekosztály vezetője már több éve szervez. A gyermek öt könyvet kölcsönöz ki, elolvassa őket, majd az alsósok rajzot készítenek, a felsősök pedig leírják mindazt, amit olvastak. A programban részt vevő 402 diák oklevelet kapott, a legjobbak között pedig 82 ajándékkönyvet osztottak ki. Az olvasónapló-írás célja a gyerekek olvasóvá nevelése, hiszen olvasó gyerekből lesz később olvasó felnőtt.

A tervekről érdeklődve Bús elmondta, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor decemberben bemutatnák G. Nagy Lilla Imola írónő Csodakút című művét, januárban pedig játszóházat rendeznének a gyerekeknek. A horgosi fiókkönyvtárban az egyik helyi könyvesbolttal közösen karácsonyi vásárt szerveznek, ahol a könyvtár olvasói jutányos áron juthatnak új könyvekhez és egyéb ajándékokhoz. Az igazgató elmondta még, hogy hamarosan a magyarkanizsai könyvtár is egy új rendszerre tér át.

A könyvtárban való tartózkodásunk alatt Ladócki Márta éppen két könyvet kölcsönzött ki. Elmondta, hogy elsős kora óta rendszeres látogatója a könyvtárnak, a könnyedebb és a klasszikus műveket is szívesen fogyasztja. Szerb anyanyelvű révén valameddig csak szerb könyveket olvasott, de idővel egyre több magyar kötetet vett a kezébe. Évente tizenöt-húsz könyvet olvas el.

— Ha olyan könyvet találok, amely nagyon érdekel, akkor szinte falom az oldalakat. Amikor olyan kerül a kezembe, amely nem igazán köti le a figyelmem, akkor hónapokig is elnyúlok vele. A könyv kincs, melyet a kezünkbe vehetünk, és bárhova elrepít bennünket. Minden könyvben van valami új, amiből tanulni lehet. A könyvnek lelke van, így nem meglepő, hogy számítógépről nem szeretek olvasni. Nyitottnak kell lenni a világra, melyben a könyvek nagyon sokat segítenek — mondta.

Olvasni kell, olvasni jó, hiszen az olvasással amellett, hogy szókincsünket gyarapítjuk, egy teljesen új világot ismerhetünk meg, mely olyanná válik, amilyennek a leírt sorok alapján elképzeljük magunknak.

Fényképezte: Tóth Tibor

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..