Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalmára, valamint a szovjet megszállással szembeni szabadságharcára emlékezik ma a világ magyarsága. 1956-ban zajlott a huszadik századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, amely a diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött ezen a napon, 68 évvel ezelőtt. A forradalom a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával ért véget Csepelen.
Október 23-át a magyar Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé. Ezt a döntést a 2012-es alaptörvény erősítette meg.
Vajdaság szinte minden pontján tartanak megemlékezéseket. A délvidéki központi rendezvényt a Vajdasági Magyar Szövetség szervezi.
A szokásokhoz híven 16 órától a palicsi Nagyparkban található ’56-os emlékműnél helyezik el az emlékezés virágait a VMSZ, a Magyar Nemzeti Tanács, az anyaország, valamint az intézmények és szervezetek képviselői. A Szabadság madara elnevezésű szobrot egyébként Szarapka Tibor készítette. A palicsi befogadótábornak állít emléket, ugyanis a forradalom leverése után csaknem 20 ezer menekült érkezett az akkori Jugoszláviába. A Szabadkához közeli falvakban is több menekültszállás működött.
Az ünnepség 18 órakor folytatódik Szabadkán, a Népszínház Jadran színpadán.
Elsőként a magyarországi vendég, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára szól az egybegyűltekhez, majd dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően a Lobogó jegenyék című alkalmi összeállítást tekinthetik meg az egybegyűltek.
Fotó: Martinek Imre
