Ezen a napon született 1812-ben Szekszárdon Garay János magyar író, újságíró, a reformkor ünnepelt költője.
Balatonfüred — 2022. július 26.
A költészet iránti vonzalma már egészen fiatalon, még pécsi tartózkodása alatt megmutatkozott. Szépirodalmi tanulmányait Pesten folytatta, ahol buzgón látogatta az egyetemi könyvtárat. Tanára által Révai és a magyar nyelv tanulmányozására serkentve, Vörösmarty alapján előbb hőskölteményt, majd pediglen (az 1840-től 1848-ig pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje által fölvillanyozódván) ő maga is hazafias költeményeket ír. 1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a magyar királyi egyetemhez a magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Garay János egyik, mindmáig népszerű műve, az 1843-ban írt tréfás, anekdotázó elbeszélő költemény: Az obsitos. A költemény főhőse egy Háry János nevű, hetvenkedő és kiszolgált katona (obsitos) a napóleoni háborúk idejéből, akit irodalmi szülőatyja féltő gonddal és szeretettel helyez magyar környezetbe.
„Háry János egymaga hadseregeket vert széjjel, eljutott az Óperenciás tengeren is túlra, franciák rettegték nevét, a világ végénél is járt, ahol a lábát lelógatta a semmibe. Ám legnagyobb tette az volt, hogy a nagy Napóleont fogságba ejtette.”
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
A mai jegyzetünkhöz választott fotók tárgyát Balatonfüreden leltük. A fürdőhely vonatkozó kőtábláján az alábbi felvéset olvasható:
„Az első költő volt, aki egész kötetet szentelt a Balaton dicséretének. Balatoni kagylók című »költemény-füzérében« eleven képet rajzolt az egykori fürdőéletről.”
Balatonfüred — 2022. július 26.
Garay János 1853. november 5-én hunyt el Pesten.
Fényképezte: Martinek Imre
