Nyelv és valóság

Nyelv és valóság

Nyelv és valóság címmel a Magyar Nemzeti Tanács magyar nyelvű jog- és forrástudományi tanácskozást szervezett, mely az idén a szerbiai, a Kárpát-medencei, valamint az európai uniós kisebbségi joggyakorlatról és jogérvényesítésről, illetve a magyar és a szerb szóláshagyomány gyakorló fordítói tapasztalatairól szólt.

A kétnapos tanácskozáson magyarországi és vajdasági szakemberek tartottak előadást a többi közt az Európai Unió és Szerbia viszonyáról, az autonómiáról és a magyar nemzetpolitikáról, nyelvi és kisebbségi jogaink védelméről, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési tervről, valamint a nyelv- és az íráshasználathoz, illetve a közszektorban való megfelelő képviseltséghez való jog megvalósulásáról.

A konferenciát mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyitotta meg.

— Ahhoz, hogy hatni is tudjunk, a következő két nap jelszava nem lehet más, mint az ember- és kisebbség-központúság. Anyanyelvünket nem önmagában és önmagáért kell vizsgálnunk, hanem azért, hogy bizonyosságot nyerjen a nyelv és a közösség, melyek elválaszthatatlanok, kölcsönösen feltételezik egymást. Egy-egy nyelv a nemzethez való tartozás legerősebb kapcsa, az egyik legjellemzőbb, legmarkánsabb ismérve.

Mgr. Deli Andor, az Európai Parlament képviselője Az Európai Unió és Szerbia: távolodó közelség címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy az EU bővítési politikáját rendkívül sikeresnek tartja, viszont mégis úgy látszik, hogy megfáradt, és a lelkesedés is alábbhagyott. Az uniót a válságok sem kerülték el az utóbbi években, ami sokakat még inkább eltántorított a bővítés fontosságától, habár az unióba való bejutás nemcsak a tagjelölt, hanem a többi európai ország érdeke is.

— Nicolas Sarkozy egykori francia államfő az egyik előadásában azt mondta, senki sem kívánja a válsághelyzeteket, de ha már itt vannak, akkor bölcsességgel és kreativitással a javunkra fordíthatjuk őket, a megkezdett folyamatokat fel lehet velük gyorsítani, és gyorsabban lehet változásokat elérni. A migrációs válság megjelenésével az unióban egy olyan tendencia indult el, amely szerint közös védelmi politikában kell gondolkodnunk, valamint a külső határvédelem megerősítésében, a biztonságpolitika kiterjesztésében és megerősítésében. A nyugat-balkáni országok nem kerülhetőek meg, így a szerb kormány ügyességétől, bölcsességétől, kreativitásától függ, hogy ki tudja-e használni ezt a lehetőséget a kellő mértékben.

A csatlakozási tárgyalásokról Deli azt mondta, hogy a harmincöt tárgyalófejezet közül tíz tekinthető megnyitottnak, és kettőt már ideiglenesen lezártak. A tíz fejezet közül négyet az elmúlt fél évben nyitottak meg, ami bizakodásra adhat okot, hiszen a tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek, az elmúlt három év alatt pedig hat fejezet nyílt meg. Ha az ország az idén megtapasztalt ütemben haladna tovább, akkor az elkövetkező két évben mind a harmincöt fejezet sorra kerülhetne. Két hete nyíltak meg a vámunióval és a szerzői jogokkal foglalkozó fejezetek, a következő fél évben pedig a gazdasági társulásokkal és a külkereskedelemmel foglalkozó fejezet következik.

— Nagyon sok még a munka Szerbia előtt, egyúttal viszont az EU-nak is el kell gondolkodnia azon, hogy Európának milyen a jövőképe, és hogy ebbe a Nyugat-Balkán, illetve Szerbia milyen módon tartozik bele. Az eddigi jelzések biztatóak, ezért a kérdésre, hogy távolodik-e a közelség, az a válaszom, hogy nem — tette hozzá Deli.

Kalmár Ferenc András fizikus, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa az autonómiáról és a magyar nemzetpolitikáról szólt. Kiemelte a kettős állampolgárság felvételének lehetőségét, a nemzeti összetartozás napjának meghatározását, majd az alaptörvényt, mely előírja, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, és támogatja közösségi önkormányzataik létrehozását.

— Kimondtuk a magyar nemzetpolitika alapelveit, azazhogy a magyar nemzet világnemzet, és minden magyar számít, bárhol éljen is a világban, az anyaország pedig kapcsolódási pontokat épít ki a világ minden részén élő magyar közösségekkel. A cél a szülőföldön való maradás és boldogulás, az asszimiláció megállítása és a magyar kultúra, valamint a magyar identitás megőrzése. Hét országban élünk, és európai keretek között keressük a megoldást. Elvárjuk, hogy szomszédaink, barátaink megértsék a gondjainkat, hogy ne kegyből kapjunk jogokat, hanem azért, mert járnak. A nemzeti kisebbségek kérdése nem kezelhető belügyként, nincs jó és rossz nemzet, csak egyenlő európai nemzetek léteznek. A kelet-közép-európai népek csak együtt, összefogva lehetnek sikeresek.

Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, frakcióvezető elmondta, hogy a kisebbségi cselekvési akcióterv a részarányos foglalkoztatástól kezdve a nyelvhasználaton át az oktatásig több területen is kötelezi a mindenkori kormányt.

— Az oktatási törvénycsomagot valószínűleg a nyáron fogadja el a köztársasági parlament. A csomagban lévő jogszabályok új keretet szabnak az oktatásnak az óvodai neveléstől a felsőfokú oktatásig. Az általános és a középiskolákban visszatérő kérdésnek számítanak a kisebbségi nyelveken működő tagozatok. Mindig sikerül újabbat kiharcolni a minisztérium által előzetesen jóváhagyottakhoz képest. A Világbank 2008. évi tanulmánya szerint Szerbiában összesen 10 000 tagozatot kellene bezárni az oktatási rendszer gazdaságos működése érdekében. Ilyen szempontból kell értékelni, hogy sikernek számít-e az, amikor tizenhárom osztályt akarnak megszüntetni, három megtartását azonban sikerül kiharcolni.

Pásztor kiemelte még, hogy a kisebbségi jogok addig bővíthetőek, amíg Szerbia nem válik az EU teljes jogú tagjává. Később csak azért lehet küzdeni, hogy az elért eredmények megvalósuljanak és ne csorbuljanak, mivel az EU bővítéséből és álláspontjából adódóan a jogok később már nem bővíthetőek.

Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke a Vajdasági Magyar Jogász Egyletet mutatta be a hallgatóságnak. Elmondta, hogy a közösségnek szüksége van jogászokra, így a vajdasági magyar fiatalokat arra kell biztatni, hogy a középiskola befejeztével minél nagyobb számban válasszák ezt a szakmát.

— Az év végén szeretnénk megjelentetni a Jogász-ABC című kiadványunkat, mellyel azt az űrt pótolnánk, amely Vajdaságban a magyar nyelvű jogi szakkönyvek tekintetében tapasztalható — mondta Nyilas, hozzátéve, hogy jogi segítséget nyújtanak a Vamadisz számára, mely az újvidéki jogi karral pereskedik az anyanyelven való felvételizés ellehetetlenítése miatt.

A tanácskozás során Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési tervről szólt, Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság altitkára, Lulić Emil, az MNT elnöki szakmunkatársa és Szilágyi Miklós, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke Joggyakorlat és jogharmonizáció kisebbségi és nyelvhasználati törvényeink vonatkozásában címmel tartott előadást. Szombaton kerekasztal-beszélgetésre került sor a szakfordítói gyakorlatban megjelenő frazeologizmusokról.


Szabó Attila felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink