Ezen a napon hunyt el 1579-ben Dávid Ferenc (születési nevén: Franz David Hertel), a dévai várbörtön foglyaként az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke 1568-tól haláláig.
(Budapest, XI. kerület — 2023. július 17.)
1520 körül született Kolozsvárott. Tanulmányait Wittenbergben és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános volt, de csakhamar csatlakozott a reformáció lutheránus ágához. Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a humanizmus és a reformáció nézeteit vallotta. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett. János Zsigmond erdélyi fejedelem, illetve Magyarország királya (II. János néven) udvari prédikátoraként kezdett unitárius nézeteket vallani. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában.
1568. január 6—13. napjain tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” (Külső hivatkozás: Wikipédia)
(„A vallásszabadság kihirdetése az 1568-ki tordai országgyűlésen” — festményreprodukció; Torockó /a helybéli unitárius egyházközség temploma/ — 2024. június 1.)
Fényképezte: Martinek Imre
