Növelni fiataljaink versenyképességét
Rencsényi Elvira
2013.10.16.
LXVIII. évf. 42. szám
Növelni fiataljaink versenyképességét

Európában minden ötödik fiatal munkanélküli. Az angolok saját üzletág kialakítására biztatják fiataljaikat — ez derül ki többek között Góli Csillának, a szabadkai Szabadegyetem munkatársának londoni beszámolójából.

Szerbia lakosságának mintegy 25 százaléka munkanélküli. Fele részük 15 és 35 év közötti fiatal. Góli Csilla, a szabadkai Szabadegyetem munkatársa, az Európai Unió Oktatás, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségébe kinevezett szakember szerint Európa országai pontosan tudják azt, hogy Szerbiában milyen a gazdasági helyzet, és erről feljegyzések is készülnek.

— A Szabadegyetem fő tevékenysége a felnőttoktatás, amit eddig az állam támogatott, viszont ma már ez a támogatás nem olyan mértékű, mint előtte volt — mondja. — Pályázni kell, partnereket találni az elképzeléseinkhez, és ehhez elengedhetetlenül szükséges a más országokkal, civil szervezetekkel való együttműködés. Ennek egyik formája a szeptember közepén Londonban a Peace Child International jótékonysági civil szervezet által a fiatalok munkanélküliségének témájára rendezett konferencia.

Az említett civil szervezetnek Csilla valamikor önkéntes munkatársa volt. Abban az időben ő maga is úgy gondolta, hogy külföldön továbbtanulni jobban megéri, mint itthon, és hogy ő is valamely határon túli országban próbál majd érvényesülni. De miután itt, Szabadkán elvégezte az egyetemet és családot alapított, már egészen másképp látja a dolgokat.

— Sajnos a legtöbb középiskolai végzettségű fiatal külföldön igyekszik bejutni egyetemre, főiskolára, azt remélve, hogy a más országban megszerzett oklevéllel a világ bármely pontján érvényesülni tud majd. Én ma már tudom, hogy az itthon megszerzett diplomával is lehet érvényesülni, sőt itthon is munkához juthatnak a tehetséges fiatalok. Arról nem is beszélve, hogy a család közelsége milyen nagy segítség lehet.

A konferencián elhangzott, hogy szinte alig jobb a helyzet más európai országokban, mint nálunk — már ami a fiatalok elhelyezkedését illeti. Ott sem pottyan a friss diplomás ölébe a jól fizető állás, ott is végig kell járni a szamárlétrát. S azt — valljuk be őszintén — mindenkinek meg kell másznia ahhoz, hogy értékelni tudja a saját munkáját.

— A mi fiataljainkkal az a gond, hogy amint elvégezték az egyetemet, azonnal vezető pozícióhoz szeretnének jutni, és ha nem sikerül nekik, már veszik is a sátorfájukat. Ahhoz, hogy megtanuljuk, hol is a helyünk az életben, hogy kikristályosodjon, miben vagyunk a legjobbak, ahhoz bizony szükséges az a bizonyos szamárlétra — vallja Csilla.

A konferencián szó volt arról, hogy Szerbia — a munkanélküliek számát illetően — a középmezőnyben foglal helyet. Legkevesebb a munkanélküli Németországban és Ausztriában, Indiában viszont jóval nagyobb, mint például Szerbiában. Angliában azt szorgalmazzák, hogy a fiatalok saját céget alapítsanak, és ily módon próbáljanak meg érvényesülni. Károly hercegnek például van egy alapítványa, amely anyagilag támogatja a fiatal vállalkozókat 3000—5000 font összegig, sőt mindegyiküket mentor segíti az első lépéseknél.

— Ez sajnos egy igen súlyos probléma, amivel a civil szervezeteken kívül az ENSZ és az EU is kiemelten foglalkozik — mondja Csilla. — Európában például minden ötödik fiatal munkanélküli. Szerbiában jelenleg 25 százalék körüli a munkanélküliek száma, fele részük 15 és 35 év közötti fiatal. Ez egy olyannyira összetett probléma, hogy rövid távon megoldást találni rá szinte lehetetlen. Én a magam részéről jónak tartom a fiatal vállalkozók mentorok általi támogatását, de ez a már sikeres magánvállalkozók bevonása nélkül sajnos lehetetlen. A konferencián is elhangzott, hogy a magánszektor bevonásával — és mentorok felügyeletével — a fiatalok sokkal sikeresebben vehetnék az akadályokat. Igen ám, de ehhez pénzre lenne szükség, amellyel jelenleg Szerbia nem rendelkezik. Olyan vállalkozó szellemű üzletemberek kellenének, mint Larry Sullivan, a Coins Foundation alapítvány létrehozója, aki egy nemzetközi üzleti hálózatot üzemeltet, és kizárólag fiatalokat foglalkoztat, mégpedig úgy, hogy közben fejleszthetik az üzleti képességeiket. Megtanulják, mit hogyan kell csinálniuk ahhoz, hogy sikeres üzletemberek legyenek.

A konferencia másik kiemelt témája a médiának a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben való szerepe volt. A meglátások szerint ugyanis a média nagyon sokat segíthet abban, hogy a fiatalok kellőképpen és idejekorán tájékozódjanak a lehetőségekről, a pályázatokról.

— Számos olyan program működik Szerbiában is, amely arra hivatott, hogy némiképp csökkentse a munkanélküliek számát. Ilyen például az Egész életen át tartó tanulás elnevezésű program, amely az EU támogató programja, és amelynek keretében pályázott a szabadkai Szabadegyetem a Tartományi Oktatási Titkársággal és a Nemzeti Munkaközvetítővel egyetemben. E projektum célja, hogy feltárja, hogyan lehet összekötni a munkaerőpiac kínálatát a gazdasági kereslettel, és hogy növelje a fiatalok versenyképességét különféle műhelymunkák, tréningek során — tudtuk meg Góli Csillától.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..